Galaxiskutatók és genetikusok a Nobel-díjak favoritjai között

Többek között a galaxisok méretének, távolságának és korának meghatározását, a szuperkondenzátorokkal és a vérrel foglalkozó kutatásokat is Nobel-díjra esélyesnek tartja a Clarivate Analytics nevű elemzőcég.

Az előrejelzéseket a kutatók által bemutatott, sokat idézett és az egyes szakterületek szempontjából mérvadó munkák alapján készítik. Ilyen módon már 46 díjazottat jósoltak meg.

Hétfőn az orvosi-élettani Nobel-díjjal kezdődik az elismerések bejelentésének hete, majd kedden a fizikai, szerdán a kémiai díj nyertesének nevét közlik. Pénteken a Nobel-békedíj díjazottjának, október 8-án pedig a közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesének személyét hozzák nyilvánosságra.

Az idei évben a díjak 9-9 millió svéd koronával (283,5 millió forinttal) járnak. Amennyiben több díjazott van, a pénzösszeget megosztva kapják. Az elismeréseket december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az orvosi Nobel-díj nagy esélyű várományosai a Clarivate Analytics szerint a japán Kanehisza Minoru, a Kiotói Egyetem kutatója génenciklopédiájáért, amellyel a kutatók összehasonlíthatják és értelmezhetik a sejtfolyamatokat; Solomon Synder, az amerikai John Hopkins egyetem kutatója több neurotranszmitter azonosításáért; valamint Napoleone Ferrara, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i tagintézményének tudósa, aki felfedezte a vérképzés fő szabályozóit, melyek aktivitása rák esetén gyógyszeres úton gátolható.

A fizikai Nobel-díj esélyeseinek tartják David Awschalom és Arthur Gossard amerikai kutatókat a mágneses mezők elektronokat befolyásoló képességének megfigyeléséért, valamint a szintén amerikai Sandra Fabert a galaxisok korának, távolságának és nagyságának meghatározására kifejlesztett új módszeréért.

Szintén esélyes a fizikai Nobel-díjra három anyagkutató: Yury Gogotsi (Drexel Egyetem, Egyesült Államok), Rodney Ruoff (Ulszani Műszaki és Tudományegyetem, Dél-Korea) és Patrice Simon (CNRS – Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, Franciaország), akik a szénalapú anyagokat vizsgálták energiatárolási szerepük és szuperkondenzátorként való működésük szempontjából.

A kémiai Nobel-díj várományosa lehet Eric Jacobsen, a Harvard Egyetem kutatója, aki a szerves szintézis során fellépő katalitikus reakciókat kutatta, és JoAnne Stubbe, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakértője, aki felfedezte, miért fontosak bizonyos enzimek a DNS-replikációhoz és DNS-javításhoz.

George Sheldricks, a Göttingeni Egyetem kutatója a szerkezetelemzésre óriási hatással lévő számítógépes programjaiért kaphatja meg a tudományos elismerést.

A Clarivate Analytics szerint közgazdasági Nobel-emlékdíjra esélyes a spanyol Manuel Arellano (CEMFI) és a brit Stephen Bond (Oxdordi Egyetem), akik kidolgozták az Arellano-Bond-módszert, amellyel megjósolható, hogy adott politikai keretfeltételek mellett hogyan változik a gazdaság.

Szintén az esélyesek között van az amerikai Wesley Cohen (Duke Egyetem) és Daniel Levinthal (Pennsylvaniai Egyetem), akik többek között felfedezték, hogy a cégek hogyan értékelik, hogyan fogadják be és hogyan alkalmazzák a külső tudást.

David Kreps, az amerikai Stanford Egyetem tudósa pedig a dinamikus gazdasági jelenségek kutatásában elért eredményeiért esélyes az elismerésre.

Idén nem adnak át irodalmi Nobel-díjat az arról döntő Svéd Akadémián kirobban szexuális zaklatási botrány miatt. A 2018-as elismerést a tervek szerint a 2019-es díjjal együtt fogják odaítélni és átadni.

A Thomson Reuters-ből 2016-ban kivált Clarivate Analytics – saját közlése szerint – eddig 46 Nobel-díjast jósolt meg sikeresen. Az általuk esélyesnek ítélt tudósok több mint fele (26) még abban az évben megkapta az elismerést, mások esetében előfordult, hogy sokkal később kapták meg a díjat.