Nincs sok okuk az ünneplésre az utódállamoknak Semjén Zsolt szerint

Ugyanakkor a nemzeti összetartozásról szóló törvény arról szól, hogy a magyar nemzet – a trianoni utódállamok egy részével ellentétben – túlélte a 98 évvel ezelőtti tragédiát, erre pedig büszkék is lehetünk – hívta fel a figyelmet Semjént Zsolt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának június 4-ei adásában.

A politikus égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte az 1920. június 4-én történteket, amit meglátása szerint tudatosítanunk kell magunkban, a világban és az utódállamokban is. A KDNP elnöke zseniálisnak tartja azt az RMDSZ-es kampányt, amely úgy szól, hogy ezer év Erdélyben, száz év Romániában, valamint az 1918-az gyulafehérvári határozat szövege: semmi mást nem kérünk, csak azt, amit száz évvel ezelőtt ígértek.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a magyar kormány a nemzetegyesítést az állampolgárság kiterjesztésével képzeli el, mert ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Az a cél, hogy minden magyar – bárhol éljen is a világon – lehessen közjogi értelemben is a magyar nemzet tagja. Semjén Zsolt kiemelte: minden eszköz lehetőséget ad az identitás megőrzéséhez, az pedig valódi paradigmaváltás, hogy soha nem látott fejlesztések folynak az összes utódállam tekintetében, hogy biztosítani lehessen a helyben való megmaradás gazdasági lehetőségét.

A kereszténydemokrata politikus reális esélyt lát az asszimiláció megállítására, megfordítására. Hozzátette: a szórványban fogyunk, de a tömbmagyarságban először történik Trianon óta, hogy a vegyes házasságokat mi asszimiláljuk.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy az autonómiáról soha nem szabad lemondani, mert az a magyar megmaradást jelenti, hiszen minden, ami az autonómia felé vezet, az nemzetmentő. „Nem vagyunk másodrangú európai polgárok” – szögezte le.

A politikus összegezte: nekünk meg kell gyászolnunk Trianont, büszkének kell lennünk arra, hogy túléltük, és be kell mutatnunk a történelmi igazságot. Semjén Zsolt szerint fontos megjegyezni, hogy egyik utódállamnak sincs sok oka az ünneplésre. Eltekintve attól, hogy közjogilag nem volt legitim a gyulafehérvári gyűlés, a legkényesebb kérdésnek Romániát nevezte, hiszen napjainkban a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem az, hogy a Moldovai Köztársaság területén, Besszarábiában, a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt területen élő románság nem akar csatlakozni Romániához.

Románia azáltal, hogy Moldávia nem csatlakozott, elszenvedte történelme első nagy vereségét, amit lelkileg nem is tudnak feldolgozni. A másik pedig Havasalföld és Moldva szétesése, ami a román nemzettudatnak és a román politikának állandó rettegése

– hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt.

A régi Jugoszláviáról szólva felidézte: a szerbek elvesztették Nagy-Szerbiát, Montenegrót, Koszovót, és Srebrenica után morálisan is megromlott állapotban vannak. A horvátoknak sincs okuk ünnepelni, hiszen számukra Jugoszlávia szerb megszállás volt. Szlovákiával kapcsolatban megjegyezte: Trianonban Csehszlovákia jött létre, amely bizonyos értelemben cseh megszállás volt a szuverén szlovák tudat szempontjából.

A teljes beszélgetést itt tudja megtekinteni:

Borítóképünk kivágás a fenti videóból.