Már nem az alacsony bérek vonzzák Magyarországra a beruházásokat

A kiszámítható gazdaságpolitika és az alacsony nyereségadó miatt a külföldi befektetők nemhogy elviszik innen a gyáraikat, hanem újabbakat hozhatnak az országba – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős állam­titkára.

Az elemzőket is meglepte, hogy a második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, pedig a kormány korábban majdnem ekkora emelkedést becsült. Erre reagálva az államtitkár elmondta, hogy bár még nem kaptak részletes elemzést, annyit máris tudnak, hogy az ipar, a kiskereskedelem és az építőipar többlete emelte meg a gazdaság teljesítményét.

Csak az építőipar növekedése a második negyedévben 27 százalékot tett ki, az ipari termelés és a fogyasztás pedig nagyjából 5 százalékot nőtt.

A kormányzati intézkedések 1,6 százalékot adhattak hozzá a növekedéshez, ami egy ellentétes globális konjunktúrában nem a véletlen, hanem megfontolt, tudatos előrelátás eredménye.

Ehhez nagyban hozzájárult az autóipar is, miközben az európai gyárak sorra jelzik, hogy az utolsó negyedéves teljesítményük jócskán elmaradt a várttól. Sokan attól félnek, hogy ha megszorulnak ezek a mamutvállalatok, a magyar leánycégeiket építik le először, és akkor vége a szárnyalásnak.

Gion Gábor szerint a járműipar a bruttó hazai termék 6-7 százalékát teszi ki, és az idei első fél évben – elsősorban a kapacitásbővítéseknek, például az Audi Q3-asnak köszönhetően – kimagasló, csaknem 10 százalékos bővülést mutat. Ugyanakkor – tette hozzá – két dolgot érdemes tudni a hazai autóiparról, amiért az anyavállalatok nem fogják Magyarországról elvinni a gyáraikat.

Az egyik, hogy a termelés költségszerkezetre vonatkoztatva a leghatékonyabb egész Európában. Ez nem azt jelenti, hogy olcsó a munkaerő, hanem azt, hogy száz euró költségre az előállított hozzáadott érték nálunk a legnagyobb.

A fejlett infrastruktúrát, a képzett mérnököket és a kedvező gazdasági környezetet kell ebbe beleszámolni. A másik nagy előnyünk, hogy a három itthon működő gyárból kettő prémiumkategóriás járműveket gyárt. A 2008-as válságnál pedig azt láttuk, hogy ezeknek az eladásait kevésbé érintette a recesszió.

A járműipar ezekben az években forradalmi változásokon megy keresztül – robotizáció, elektromobilitás –, és a hazánkba érkező elektromos járműakkumulátor-gyártók és beszállítóik, valamint a már itt termelők ez irányú beruházásai tovább erősítik Magyarország pozícióját a közeljövő technológiáját jelentő elektromos meghajtású autók gyártásában.

Az államtitkár arra is kitért, hogy az elmúlt negyedévben az építőipar növekedése jelentősen lassult, ami felveti annak lehetőségét, hogy folytatódhat a fékezés az esztendő második felében.

Mint mondta, sokan tartanak ettől a csökkenéstől, de ő azért azt is elmondaná, hogy a mostanra lelassult növekedés is 27 százalékos.

Az első negyedévi 47 százalékos emelkedésnél még azt kérdezték, nincs-e túlhevülés. Utólag viszont látszott, hogy a tavalyi bázishatás növelte ennyire az első negyedévben az építőipar teljesítményét, a későbbi lassulás pedig a tavaszi rossz időnek volt betudható.

Az ágazat kapacitásai is kezdenek kimerülni, ezeket mind figyelembe kell venni – jelezte Gion Gábor, hozzátéve: ráadásul csak ezután fogja éreztetni a hatását a családvédelmi akcióterv, valamint a gazdaságvédelmi csomag intézkedéseinek pozitív hatása.

Európai összehasonlításban így is kimagasló az ágazat eddigi idei bővülése – állapította meg.