2011.01.30. 13:47
Az írómarketingünk javulhat még
A hazai könyvpiac szerzői között nem nagyon akad pécsi vagy baranyai nagyágyú – sajnos. De egy-egy itteni kiadvány van, hogy befut.
Bár a pécsi-baranyai irodalom mindig is országos jelentőségű volt, a szerzőgárda tagjai valószínűleg sosem szerepeltek volna úgynevezett toplistákon, bár – amennyiben félig-meddig örök pécsinek tartjuk – egy Lázár Ervin biztos jó volt eladott példányszámban is.
Ami a jelent illeti, ha a könyvkiadást illetően nem csak a szépirodalomra gondolunk, valószínűleg Vujity Tvrtko könyvei a legkelendőbbek. A Pokoli történetek szerzője elmondhatja magáról, hogy 60 ezer feletti példányszámot produkált. Erről csak álmodozhat bárki szépíró, mondjuk az a Horváth Viktor, aki Török tükör című történelmi regényével a maga területén kisebbfajta rekorder: kortárs prózával sikerült túllendülnie a 3000-es „álomhatáron”. Ám mint mindenhez, ehhez is az elektronikus média támogatása kellett, a regény népszerűségét nagyban segítette a belőle készült többrészes rádiójáték, illetve felolvasás.
A fiatalok olvasási szokásait alapvetően befolyásoló internet könyves, olvasással foglalkozó oldalain főként külföldi szerzők szerepelnek, közülük is inkább a lektűr irányzatból. Az ismertebb nevek közül Ulickájáé, Saramagóé, Marquezé fordul elő a legtöbbször.
Vers alig ötszáz, próza éppen csak ezer, ügynökök meg több mint ötezer
A Pro Pannónia Kiadó vezetője, Szirtes Gábor elmondta, hogy a szépirodalommal a legnehezebb kereskedni, ők igényes, szakmailag jól megírt kötetekkel tudtak sikereket elérni. A Bauhaus-sorozatuk (600-600 példány) többször is elfogyott, de után kellett nyomni az Angstertől Zsolnayig című tanulmánykötetből, vagy a Rejtett kincsek nyomában című népszokásgyűjteményből is. Az utóbbi évek sikerkönyve volt még Moravetz Levente Aranybohóca, illetve teljesen elfogyott Lantos Miklós fotóalbuma is.
A Jelenkor Kiadó részéről Koszta Gabriella arról számolt be, hogy a szépirodalmi művek legfeljebb hosszú évek alatt fogynak el, hiába, hogy egy-egy verseskötet csak 300-500, a prózák 1000 példányban jelennek meg, csak Nádas Péter és Polcz Alaine munkáival lehet biztosra menni. Náluk kiugró sikernek számít Gervai András ügynökkönyve, ami 2 hónap alatt 5000 példányban fogyott el – ám ez sem szépirodalom.
A toplista mint reklám
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke szerint ugyan megbízhatóak a legnagyobb könyvkereskedelmi láncok által kiadott eladási toplisták, de azt azért látni kell, hogy ez az egész színtiszta reklám:– Ha belép az ember egy boltba, már a bejáratnál hatalmas kupacokban botlik bele a listavezető könyvekbe. Nyilván ennek van vásárlásformáló hatása, de mi azt tapasztaljuk – a szépirodalom terén, hiszen ott kisebb a fizetős reklám esélye –, hogy még mindig leginkább szájhagyomány útján terjed, melyik könyvet érdemes megvásárolni.
Országos harmadik hely
A szépirodalom terén az egyik leginkább elismert könyvkereskedés, a budapesti Andrássy úton működő Írók Boltja toplistáját közli a legrendszeresebben az Élet és Irodalom című hetilap. A bolt honlapján is folyamatosan frissítik az aktuális állást, ami jelenleg úgy néz ki, hogy Spiró György új regénye, a Tavaszi tárlat a listavezető, majd következik Bodor Ádám kisprózai gyűjteménye, Az utolsó szénégetők, aztán a 3. helyen masszívan tartja magát a pécsi Jelenkor Kiadó szenzációja, a művészeti élet ügynökmúltját feldolgozó kötet, Fedőneve: „szocializmus”, Gervai András munkája.
– Ha belép az ember egy boltba, már a bejáratnál hatalmas kupacokban botlik bele a listavezető könyvekbe. Nyilván ennek van vásárlásformáló hatása, de mi azt tapasztaljuk – a szépirodalom terén, hiszen ott kisebb a fizetős reklám esélye –, hogy még mindig leginkább szájhagyomány útján terjed, melyik könyvet érdemes megvásárolni. Országos harmadik hely A szépirodalom terén az egyik leginkább elismert könyvkereskedés, a budapesti Andrássy úton működő Írók Boltja toplistáját közli a legrendszeresebben az Élet és Irodalom című hetilap. A bolt honlapján is folyamatosan frissítik az aktuális állást, ami jelenleg úgy néz ki, hogy Spiró György új regénye, a Tavaszi tárlat a listavezető, majd következik Bodor Ádám kisprózai gyűjteménye, Az utolsó szénégetők, aztán a 3. helyen masszívan tartja magát a pécsi Jelenkor Kiadó szenzációja, a művészeti élet ügynökmúltját feldolgozó kötet, Fedőneve: „szocializmus”, Gervai András munkája. -->