Művészettől az életig - Berlinben

Minden idők legsikeresebb pécsi kiállításainak egyike kétségkívül az idén augusztustól október végéig tartó „Művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban” című kiállítás volt. A külföldiek számára pedig kétségkívül Pécs általános építészeti Bauhaus öröksége, valamint
az irányzat Pécshez kötődő művészeinek munkássága az egyik legizgalmasabb téma a városban. Különösen szerencsés találkozási pont ez Pécs és a német közönség között, hiszen a Bauhaus bölcsője és fellegvára Németország.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A múzeum különleges módon, saját anyagával egybeolvasztva, abba beépítve állította ki 16 magyar műveit
[/caption]

A berlini Bauhaus Archiv – Museum für Gestaltung ad otthont a világ legteljesebb gyűjteményének, mely a Bauhaus iskola történetével és az irányzat minden egyéb aspektusával foglalkozik. A múzeum nem csak egyszerűen bemutatja az irányzat jegyében született alkotásokat az építészet, dizájn és képzőművészetek területén, de kutatással is foglalkoznak – például az 1919–1933 között élt Bauhaus mozgalom későbbi stílusirányzatokra gyakorolt hatásával. 

A Bauhaus Archiv múzeumának épülete, mely a stílus meghatározó alakjának, Walter Gropiusnak tervei alapján készült, az állandó kiállítás mellett december 1-jétől 2011. február végéig most a Művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban című kiállításnak ad otthont, együttműködésben a pécsi Janus Pannonius Múzeummal. A berlini múzeum különleges módon, saját anyagával mintegy egybeolvasztva, abba beépítve állította ki 16 magyar bauhausista összesen 270 művét. A tárlat központi témája az, hogy a magyar művészeknek milyen szerepük volt a stílusreformban, mely arra irányult, hogy a művészet és a technika egységet képezzen.

A kiállítás címadó szlogenje – Művészettől az életig – a Bauhaus iskola egyik legnagyobb magyar alakjától, Moholy-Nagy Lászlótól származik. Azért fontos ez a mondat, mert az egész irányzatban meghatározó fontosságú volt a „minden mindennel összefügg” gondolata, vagyis az, hogy a Bauhaus az élet minden területére kihat. Fontosnak tartották ezt a pécsi kiállítás szervezői is, és természetesen Berlinben is nagy hangsúlyt kap ez a gondolat, méghozzá különböző kísérőrendezvények formájában, melyek közül az egyik legérdekesebb talán a Bauhaus Workshopok szervezése, melyek keretében gyerekeket várnak, hogy készítsék el például Molnár Farkas híres Vörös kockaházának mását.

A kiállítás megnyitója és az azt megelőző sajtótájékoztató óriási érdeklődés mellett zajlott november 30-án az 50 éves jubileumát ünneplő Bauhaus Archivban. A megnyitón a múzeum igazgatója, Annemarie Jaeggi mellett köszöntőt, illetve beszédet mondott egyebek közt a berlini Magyar Nagykövetségről Bóta Zsolt ideiglenes ügyvivő, Páva Zsolt polgármester és Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója. 

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Breuer Marcel és Gunta Stölz „afrikai széke”, a kiállítás értékes darabja egy üvegdobozban kapott helyet
[/caption]

A Bauhaus Archiv azonban nem az egyetlen hely a német fővárosban, ahol jelenleg a Bauhaus magyar képviselőivel találkozhat az érdeklődő közönség. A Janus Pannonius Múzeum gazdag gyűjteményét a maga teljességében ugyanis egyszerűen lehetetlen lett volna kiállítani, azonban a Collegium Hungaricum azonban helyt ad a tárlatnak, december 3-i nyitással.

Berlin egy másik híres múzeumában, a Gropius Bauban pedig – ettől a két eseménytől függetlenül – Moholy-Nagy László kiállítás látható. Természetesen nem volt véletlen egybeesés, hogy a Pécs iránt érdeklődő újságírókat ugyanebben az időszakban tájékoztatta a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programmal kapcsolatban Páva Zsolt és Ruzsa Csaba, a Pécs2010 EKF-program ügyvezető igazgatója a nagykövetségen tartott sajtótájékoztató keretében november 29-én délelőtt. Az eseményen prezentációt tartott Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. németországi külképviseleteinek igazgatója is, melyben természetesen kiemelte a Pécsett és régiójában idén tapasztalt pozitív változásokat az idegenforgalomban.

A sajtótájékoztató elsődleges célja az volt, hogy az EKF évében tapasztalt óriási nemzetközi sajtóérdeklődést kihasználva tájékoztassák a külföldi közvéleményt az idei év eredményeiről, illetve hangsúlyosan a jövőről, a Zsolnay Negyedről, Pécs általános jövőbeni kulturális kínálatáról; Pécs2011-ről, Pécs2012-ről… vagyis arról, hogy az EKF-év lejárta után is érdemes lesz idelátogatni.