Világörökség lett a mohácsi busójárás

Nem mindennapi elismerést tudhatnak magukénak a mohácsi busójárás hagyományainak ápolói. Amint azt szerdán, a helyszínen, Abu Dhabiban tartózkodó Szekó József, Mohács polgármestere lapunknak bejelentette, az UNESCO kormányközi ülésén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a Magyarország által felterjesztett mohácsi hagyományt.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Eredményhirdetés (Fotó: dr. Csonka-Takács Eszter)
[/caption]

Ezzel a télűző fesztivál – Magyarországról elsőként - olyan, megőrzésre érdemes kultúrkincsekkel került egy társaságba, mint az indonéz bábművészet, vagy a halottak ünnepe Mexikóban.

– Nagy siker ez Mohács számára – nyilatkozta Szekó József. – Az elismerés elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaimé. Az elismerés a busójárás révén ismertté teszi Mohács városát az egész világon, de egyben komoly felelősséggel is jár, az eredetileg a helyi sokác nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolnunk, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz – tette hozzá.

Az emberiség szellemi kulturális örökségének listáját – melyen mostantól is csak mindössze 167 elem található – a 196 tagállamból álló UNESCO azért hozta létre, hasonlóan a védendő épített és természeti örökséghez , hogy ezek a szellemi értékek is megmaradjanak az egyetemes emberi kultúra, és a helyi közösségek számára. A címről az UNESCO honlapja is beszámol, ahol olvasható lesz egy, a busójárásról szóló leírás is. A listára kerülés közvetlen anyagi előnyökkel nem jár. Ugyanakkor a reklámértéke óriási, a cím különleges védjegy. Lapunk több, turizmussal foglalkozó szakember véleményét is kikérte a jövőbeni lehetőségeket illetően, közülük volt, aki úgy fogalmazott, „olyan ez a cím Mohácsnak, mint Pécsnek az EKF – csak éppen nem egy esztendőre szól.

Cél a különleges népszokás életben tartása

Az UNESCO szerint a szellemi világörökségi lista fő feladata, hogy a nyilvánosság erejével a kulturális sokszínűséget fenyegető veszélyekre irányítsa a figyelmet. Éppen ezért Mohács esetében sem arról van szó, hogy pusztán a busók felvonulása kerül védettség alá, hanem az egyéb elemek is: például a bocskor-készítés, az álarcfaragás, és a táncok is. A védelem nem konzerválást, hanem folyamatos életben tartást jelent. A busójárás egyébként az elmúlt évtizedek alatt is sokat változott: nem volt menetre emlékeztető felvonulás, a busók kisebb csoportokban keresték fel a sokác negyedben a házakat. Jelképesen felszántották az udvart, hamuval körbeszórták a házakat – ezt az elemet idén viszont újra felelevenítették.