Régen bor folyt itt, ma már sör

[caption id="" align="alignleft" width="132"] A Budapesti Vásárváros mellett álló szálloda a modern kort idézi
[/caption]Kőbánya első lakói valószínűleg az avarok voltak, őket követték a longobardok majd a honfoglalás után a magyarok. Az elszórt adatokból nem derül ki pontosan, a középkor folyamán hol s merre álltak az itt élők lakóházai, telepei. A török hódoltság alatt a Fáy nemzetségé volt a mai tizedik kerület nagy része.

A hódítók elűzése után három család, a Wattayak, a Biniczkyek és a Grassalkovichok pereskedtek érte. A több mint negyven évig tartó huzavona 1793-ban az utóbbiak győzelmével ért véget. A terület nevét az évszázadok óta itt folyó kőbányászatról nyerte. Az ipari méretű kitermelés csak az 1800-as évek elején, a város növekedésével egyidőben indult meg.

Mindenképp érdemes megemlíteni, 1827-ben itt létesült a világ első lebegő lóvasútja. A közlekedéstörténeti ritkaság a mai Baross tér közelében állt a vámháztól indult. Ám e csoda alig egy év múlva megszűnt, mert a tartókat túl messzire rakták egymástól, és az áthidalók leszakadtak. Helyreállítására már nem futotta, így inkább elbontották.

Egy 1836-ban készült összeírás szerint négy bánya és egy téglagyár működött a mai óhegyi lakótelep közelében. Az egy esztendő múlva papírra vetett térképről látható, a kőtörőknek külön közlekedési folyosójuk volt, amely nagyjából a mai Kerepesi úti gumigyár déli részén ért véget.

A találóan saját termékéről elnevezett település másik jelentős gazdasági ága a szőlő- és bortermelés volt. A megsárgult papírok tanúsága szerint már a török időkben is virágzó növénykultúra borította e tájat. A harcokban az ültetvények elpusztultak, ám az 1710-es évek elején újratelepítették őket. E messzeterjedő telepek legszebb, máig látható emléke a Harmat utcai csősztorony. Az épületet Brein Ferenc húzta föl 1844-ben. Ebben az időben 960 holdon zöldellt itt szőlő, melynek termése évente 20-30 ezer akó nedű volt.

[caption id="" align="alignleft" width="301"] A lóversenypálya 1925-ben nyitotta meg kapuit. A világhírű csodakanca, Kincsem szobra Tóth Béla alkotása.
[/caption]A múlt század fordulóján a borkultúra visszaszorult, majd az 1880-as években a sorozatos filoxéra-járványoknak köszönhetően teljesen eltűnt. S ekkor jött a sör. A helyben főzött habzó nedű Kőbánya kiváló vizének köszönheti létét. Az első gyárat az  1855-ben alapított Kőbányai Serház Társaság hozta tető alá. Belőle alakult többszöri vásárlás és névváltoztatás után 1907-ben a Dreher Antal Srefőzdei Rt. A második üzem 1867-ben alakult, majd 1892-ben idetelepült a Szent István Tápszerművek Rt., amely a malátát állította elő.

A sör mellett jelentős volt Kőbánya sertéstenyésztése és kereskedelme is. A húsipar a szabadságharc előtt és alatt a mai Kápolna, Jászberényi és Vaspálya utcák környékén eresztett gyökeret. A szépen virágzó üzletnek az 1895-ös nagy sertéspestis vetett véget.

Kőbánya a huszadik század elején vált ipari területté. Ekkortájt költözött ide a MÁVAG, a Richter, a kenyér- és a növényolajgyár, valamint számos építőipari vállalkozás.
 Kiss G.–Lázin M. A.

- Mekkora Kőbánya követelése a brókerügy után?

– Hárommilliárd forint.

- Mi volt Kulcsár Attila fő célja, amikor önökkel tárgyalt?

– Küzdött azért, hogy ne letéti szerződést kössünk az önkormányzati vagyonra. Vagyonkezelésbe szerette volna venni, hogy szabadon kezelhesse és hozamot tudjon termelni. Ezt nem érte el.

- Személyes érintettségével volt tele a sajtó Kulcsár vallomása alapján. Hogyan nyilatkozik erről?

– Ahogy eddig. Hazugságnak tartom.

- Mi a kerület legnagyobb gondja?

– Ez a hárommilliárd forint hiány. Bár semmilyen beruházást nem állítottunk le, folytattuk a munkát.

- Ezek közül mire a legbüszkébb?

Ezernél is több lakást adtunk át ebben az évben és beindult a Mázsa téri fejlesztés.

- Tényleg a Patakyba költözik a Rockszínház társulata?

Szeretném, de a testület még nem döntött. n Izing A.

Terület: 32,5 km2

Lakosok száma: 76971 fő

Otthonok száma: 34556

0–14 éves lakosság: 10431

60 év feletti lakosság: 16209

Forrás: KSH, 2004

Kovács István (34), „Kokó” : A kerület legszegényebb részén, a Pongrácz-telepen nőttem fel. Imádtam ott élni, nagyon sokat köszönhetek Kőbányának. Barátaimmal sokat jártunk a Pataky István Művelődési Központba. A sporttal is itt ismerkedtem meg. Igaz akkor még nem bokszoltam, hanem kézilabdáztam.

Sinkalovics Judit (28), reklámszervező: Két éve költöztem a gyárdűlői lakótelepre. Egyes panelházakban korábban katona- és rendőrtisztek szolgálati lakásai voltak. Szeretem a környéket, bár egyre több autót lopnak el a házak elől. A lakóközösség szeretné, ha térfigyelő kamerákkal látnák el a területet.

Dörner Zsolt (25), számítástechnikus: A kerület nem tartozik Budapest legszebb részei közé. Igaz, kőbányának sajátos hangulata van, melyet sokan szeretnek. Szerencsére itt is egyre több lakópark épül, amely talán ellensúlyozza a panelrengeteget. A közlekedéssel elégedett vagyok. Nagy segítség, hogy erre jön metró.