Az óriást várja Kenderesi

– Honnan a nagy szenvedély?

– Nagynénémék kint élnek Németországban, és az ő horgász párja dobta fel először az ötletet, hogy menjünk el velük mi is, amikor meglátogatnak minket – mesélt a kezdetekről az olimpiai bronzérmes úszó, Kenderesi Tamás. – Először a nagypapámat és édesanyámat fűzte be. Ők nagyon rákattantak, aztán sorban jött a két öcsém, majd én. Mivel rengeteget edzem, sajnos kevés a szabadidőm, de a járvány miatti kényszerszünet alatt minden héten ott ültem a vízparton a családommal vagy a barátaimmal.

– Úgy tűnik, nem nagyon bírja a víz közelsége nélkül.

– Hát igen – mondta nevetve. – Magát a hangulatát is nagyon szeretem a pecázásnak. Üldögélünk a kényelmes horgászszékben, beszélgetünk, főzünk, bográcsozunk, van hogy kint is alszunk, szóval számomra egy tökéletes kikapcsolódás.

– A korai kelést sokat „gyakorolta” úszóként, így legalább ehhez nem kellett külön hozzászoknia.

– A korai kelést nem lehet megszokni, nagyon nehezen ébredek fel reggelente. De napközben megpróbálom bepótolni, ami éjszaka kimaradt.

– Melyek a kedvenc horgászhelyek?

– Legtöbbször a Somogy megyei Bonnyára szoktunk járni, de Szászváron és Kozármisleny­ben is előfordulunk. Főleg a nagy pontyokra szoktunk „vadászni” a barátaimmal – a kiló és a méret a lényeg. A családom általában az ilyen 3 kiló körüliekre pályázik, amiket haza lehet vinni. Ha nagyobbat fognak, arról nem is csinálnak képet, amit egyáltalán nem értek.

– Melyik fogására legbüszkébb?

– Volt többször, hogy 10 kiló felettieket fogtam, de igazán nagyok, a 18-20 kiló körüliek eddig elkerültek. Pedig már az összes barátom fogott ehhez hasonló óriásokat, de nekem valamiért nem akar összejönni.

– Versenyen indult már?

– Négy-öt versenyen már biztos indultunk. Az egyik mislenyi megmérettetésen minden kategóriában arattunk a családdal. A 12 órás versenyen összesen 70 kilót „fogtunk össze”, emellett anya megnyerte a női kategóriát, az öcsém, Peti pedig az ifiknél lett első.

– Akkor valamit nagyot tudhatnak, ha állandóan görbül a bot.

– Dehogyis. Van olyan, amikor egész nap csak a botot fogjuk, és semmi. De az is sokkal jobb, mint a számítógép előtt ülni és „kockulni”.

– Korábban elárulta, hogy most vasárnap ismét bevetésre indul. Talán meglesz a várva várt óriás, ami akár a hónap fogása is lehet lapunknál.

– Nagyon remélem. Ugyanolyan csalival, horoggal, bottal próbálkozom mint a többiek. Nem tudom, hogy mi a lehet a baj. Nagyon balszerencsés vagyok. De még a 8-10 kilósokból is általában napi egyet fogok, amin vasárnap mindenképpen változtatni szeretnék.