Turi Zsoltnak megköszönték, aztán elköszöntek

– Nem erre a hírre számítottunk az ezüstérem után. Ilyenkor inkább három évre hosszabbítanak azzal az edzővel, akitől azt várták, hogy az első hatban legyen a csapatával.

– Igazából nem ért váratlanul, voltak már előjelei ennek a dolognak – mesélte lapunknak Turi Zsolt, a Szentlőrinc immár csak korábbi vezetőedzője. – A szereplésünk ellenére nem éreztem azt a bizalmat, amit ilyenkor egy edzőnek éreznie kellene. Több olyan megnyilvánulás is volt, amelyek arra utaltak, hogy akár szezon közben, akár utána elköszönnek tőlem.

– Utóbbi jött be. Mi az indok? Kevés volt a második hely?

– Nem. Mindent elismertek, az eredményt, az ezüstérmet. Hétfőn este úgy fogalmaztak, hogy a saját érdekemben megköszönik a közös munkát. ­Arra hivatkoztak, hogy a közeljövőben nem valószínű, hogy a jelenlegihez hasonló erősségű lesz a keret, mert kapósak a játékosok.

– Megkérdezték, hogy vállalná-e ilyen feltételekkel?

– Nem. Pedig maradtam volna. Két évvel ezelőtt tizenkét-tizenhárom játékos távozott, teljesen új csapatot kellett építeni, mégsem futamodtam meg. Amikor pedig három éve odamentem az U19-hez, mindössze négy ifistánk volt. Nekem kellett összeszedni további tizennégyet. Jó játékosokat sikerült odavinnem, a PMFC-től is jöttek hozzánk, nem csoda, hogy a télen az első helyen végeztünk.

– A második hely ellenére is elválnak tehát az útjaik. Miként értékeli a szezont, amely során nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a Szentlőrinc lesz a bajnok?

– A parádés őszi szezonunk után csak magunkat okolhatjuk azért, hogy nem sikerült megnyernünk a bajnokságot. Természetesen a játékosokban is van egy kis keserűség az elszalasztott elsőség és feljutás miatt, még úgy is, hogy ezzel a költségvetéssel extra volt ez az eredmény, megsüvegelendő az ezüstérem.

– Miért nem sikerült a ­bajnoki cím?

– A játékunkkal tavasszal sem volt probléma, domináltunk, irányítottunk, kreatívan futballoztunk, sok helyzetet alakítottunk ki. A fránya helyzetkihasználás miatt buktuk el az elsőséget. Na meg Fortuna is elengedte a kezünket: olyan meccseken is kaptunk gólokat, amelyeken egyáltalán nem volt benne. A semmiből találtak be az ellenfelek. Ilyen volt például a PMFC elleni tavaszi meccsünk. De a szezon során a Szekszárd elleni idegenbeli és a Pakssal szembeni hazai bajnoki vitte a prímet: kábé harminc helyzetből nulla gólt rúgtunk ezen a két mérkőzésen, miközben ellenfelünknek egy kapura lövése volt. Ennek ellenére a Paks nyert ellenünk, a Szekszárd pedig pontot szerzett.

– Ezek voltak tehát a legfájóbb pillanatok. A legkellemesebb emlékek?

– Nagyon örültem annak, hogy a meccsek nagy részében látni lehetett, mit szeretnénk játszani. Feltoltuk a védekezésünket az ellenfél térfelére, kreatívan, gólra törően futballoztunk, hátulról felépített, láthatóan begyakorolt szisztémák alapján építkeztünk. Az Iváncsa elleni hazai bajnokinkon nagyon kijött nekünk a lépés, a helyzeteink nagy részét értékesítettük, öt gólt lőttünk. Hasonló meccs volt a Kozármisleny elleni is, amelyen négyszer találtunk be. S bár nem nyertünk, de a Szeged-Grosics Akadémiával szembeni hazai mérkőzésünk is jó volt, odaszorítottuk a kapujához a későbbi bajnokot, amelynek momentuma sem volt. Rengeteg szép pillanatot átéltünk tehát, elég, ha az őszi tizenkét meccses győzelmi szériánkra gondolok.

– Jól érezte magát Szentlőrincen?

– Nagyon jó közösséget alkottunk a szakmai stábbal: Nagy Gábor pályaedzővel, Házi Bence erőnléti edzővel, Békési András kapusedzővel, Gergely Endre technikai vezetővel, Gróf Ákos masszőrrel. Azonosan gondolkodtunk a futballról, s ha voltak problémák, mindig meg tudtuk őket beszélni, s közösen orvosoltuk. A játékosok pedig vevők voltak arra a stílusra, amit képviseltünk, nélkülük nem lehettünk volna sikeresek.

– Hogyan tovább?

– Természetesen még nem dőlt el, hol folytatom. A PMFC-től már megkerestek, visszamehetnék dolgozni az utánpótlásba. De szívesen dolgoznék felnőttvonalon is.

A klub érdekei mást kívántak

– Az eredményesség tekintetében valóban megfelelt minden elvárásunknak Turi Zsolt, azonban az egyesület érdekei, jövőbeni tervei azt kívánták, hogy ne hosszabbítsunk vele – fogalmazott Kovácsevics Csaba, a Szentlőrinc szakosztályvezetője. – Tudni kell, hogy ez egy kis költségvetésű klub, ahová nem könnyű játékosokat csábítani. Csak egy dologgal tudjuk meggyőzni őket, azzal, hogy nálunk játéklehetőséget fognak kapni, felépíthetik magukat. Ha ez mégsem így történik, akkor hiteltelenné válunk.