A Havihegyi templom körüli szobrok a székesegyházról is mesélnek

A havihegyi templom közvetlen közelében két kereszttel is találkozunk. A havihegyi mandulafa és a kápolna fő bejáratától balra találkozhatunk Kiss György keresztre szegezett Krisztust ábrázoló feszületével. A szobor nem egyedüli példány, a neves, 1852-ben Szászváron született művész szülőfalujának, valamint Máriagyűdre készített további példányt a cink (horgany) és acél anyagokból készült feszületből. Máriagyűdre a magyarországi kereszténység 900 éves jubileumi évfordulója alkalmából 1900-ra készítette el a szobrot.

Kiss György a térségben számos alkotásáról ismert, az ő munkája a pécsi Széchenyi téri Szentháromság szobor, a sétatéri Szepesy Ignác püspököt ábrázoló szobra, de a budapesti Hősök terén álló Károly Róbert alakot is ő mintázta. A pécsi székesegyházban annak 19. századvégi átfogó munkálatai idején nagy szerepet vállalt a katedrális szobrainak elkészítésében. Ő készítette a déli bejárat feletti Máriát és magyar szenteket ábrázoló domborművet, de a székesegyház déli homlokzatán álló tizenkét apostol szobrát is.

A Havihegyi templom körül az apostolokat is formázó Bartalits Mihály és Kiss György alkotásai láthatók

A jelenleg látható apostolszobrokat, melyeket a székesegyház 1882-ben induló újjáépítése idején készített el Kiss György, megelőzte egy másik alkotó tizenkét szobra: az a Bartalits Mihály készítette az egykori apostolokat, akinek szintén található egy szobra a Havihegyen. Bartalits apostolszobrai 1854-től díszítették a székesegyházat, az 1880-as években a Papnövelde utcai egykori szeminárium udvarába kerültek, ma a székesegyház nyugati bejáratánál álló árkádsor mögött tekinthetők meg.

Bartalits faragta 1866-ban a város első világi köztéri emlékművét is, a zenészemléket, melyet Amtmann Prosper és Weidinger Imre zenészek tiszteletére állítottak a Sétatéren. 

Bartalits Mihály Pieta vagy Fogadalmi kereszt néven ismert alkotása a havihegyi kápolna déli oldalánál található, a kereszt tövében, a halott Krisztust ölében tartó Szűz Máriát ábrázolja. Ezt a kalocsai születésű művész 1878-ban készítette, élete utolsó éveiben (1879-ben hunyt el). A kereszt tövében azt olvashatjuk, azt Kernyákné Obad Anna állíttatta, majd a Bayer család jóvoltából újították fel 2000-ben. A keresztet nyilvánvalóan fogadalomból állíttató Obad Anna személye rejtélybe burkolózik, a korabeli sajtóban és digitálisan hozzáférhető dokumentumokból nemigen akadhatunk a nyomára, így a fogadalom tárgya és a kereszt állításának körülményei sem ismertek.

A székesegyház apostolszobrainak két művésze tehát a Havihegyen is egymás mellett őrzi a letűnt századok emlékét, méltó helyen a havihegyi templom közvetlen környezetében.

Források:

• A pécsi képzőművészet kistükre, Jenelkor 1971. január, 4. szám
• Boros László: A pécsi Havas boldogasszony kegykápolna, Pécsi Szemle, 2008, 2. számú
• Janus Pannonius Múzeum: Pécsi szobrok a 18-19. századból https://www.jpm.hu/hirek/2012-08-07-pecsi-szobrok-a-18-19-szazadbol
• Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalits-féle első apostolszobrai, Műemlékvédelem, 1985, 1. szám
• Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1., Budapest, 1915)