Önfenntartó iskola ötletével aratott győzelmet a pécsi csapat

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által meghirdetett pályázatot az a pécsi csapat nyerte meg, amelyben Czibók Zorka, Prasch Ráhel és Murber Júlia, a Pécsi Művészeti Gimnázium kilencedikes diákjai, illetve Róth Ákos a Janus Pannonius Gimnáziumból dolgozott együtt.
A fiatalok több kérdés közül választhattak a nevezés során, a nyertes pécsi csapat a jövő iskoláját dolgozta ki. Nem is akárhol, hanem az sivatagosodással harcoló Alföldön. A projektet változatos technikákkal, plakátok, fotók, videók és interjúk segítségével alkották meg, s a zsűri körében mind a kivitelezés, mind a témaválasztás sikert aratott. Az első helyezett csapat könyvekben, illetve egy 3D-nyomtatóban részesült.

 – kezdte a beszámolót Czibók Zorka.

– A tervünkben felvázoltuk, hogy az iskolánk épületeinek szigeteléséhez gyapjút szeretnénk használni. Ehhez az ötletet például egy gimnáziumi program, egy kártoló üzem meglátogatása adta. A projektben megálmodott iskolában az önfenntartás úgy valósul meg, hogy az energiaszükségletet megújuló energiaforrások fedezik, az iskolát a szülők és diákok által megtermelt zöldség, gyümölcs látja el élelemmel. Kiegészítésként helyi termelőktől származik az étel többi része – mesélte Prasch Ráhel.
A fiatalok azt is elmondták, az általuk tervezett iskolába hátrányos helyzetű családokat is beköltöztetnének: ameddig a gyerekeik általános iskolások, a szülők az iskola körüli munkákat tudják ellátni, illetve képzésekben vehetnek részt. Például amellett, hogy egy családanya takarítói állást kap az iskolában, részt vesz nyelvi és pénzügyi kurzuson, akár szakmát is tanulhat. Így szeretnék biztosítani, hogy a gyermekek elballagása után a családok új fejezetet nyithassanak az életükben.
 

– A mi generációnk fogja megélni az ebből adódó problémákat és mi vagyunk az utolsók akik még tehetnek érte valamit – állapította meg Róth Ákos.
A fiatalok azt is megfogalmazták, hogy a szívükhöz igen közel álló projekten dolgoztak mentoraik, Csernák Janka és Tornyánszki Éva segítségével.
– Eljátszottuk a gondolattal, hogy milyen lesz az Alföld húsz év múlva. Az elsivatagosodás, élelmiszerhiány veszélyeihez képest, ahogy kidolgoztuk a projektet, mi is sokkal bizakodóbban láttuk a jövőt. Ha mi ki tudtuk találni, akkor talán bárki tovább tud vinni és meg is tud valósítani egy hasonló ötletet – összegzett Prasch Ráhel.