Értékekre éhes a társadalom

2023.06.20. 11:30

Nagypál Szabolcs teológus: az egyházban mindenkinek helye van

Hívőnek lenni egy kereszténység utáni korban – e provokatív címmel tartottak interaktív beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi központjában június 14-én.

Mohay Réka

Forrás: MCC

Szóba került az egyház társadalmi szerepének változása, valamint az egyház és az állam kapcsolata is. Az esemény meghívott szakértői Nagypál Szabolcs, az MCC Jogi Iskola vezetője, római katolikus teológus, valamint Botos Máté, az MCC Press kiadóvezetője és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense voltak.

A „kereszténység utáni kor” a beszélgetés során is értelmezésre került, hiszen nem a világvallás megszűnését vizionálja, hanem azt jelzi, hogy a korábbi évszázadokban uralkodó népegyházi berendezkedés az, ami már a múlté. Ekkor ugyanis az egyház élete a társadalom életével összefonódott, magától értetődő volt, hogy a születendő gyermekeket megkeresztelték, a frigyek az oltár előtt köttettek. Az egyház szentségei az állampolgárok életének szerves részei voltak. Ma már ezek nem magától értetődő dolgok, a pluralista rendszerben a kereszténység már nem „a vallás”, hanem „több vallás közül egy”. Mindez az egyház elé lelkipásztori szempontból, az evangélium hirdetését illetően új kihívásokat állít. Megváltozott körülmények között kell tudni megszólítani az embereket, akikben gyakran tévhitektől, előítéletektől sem mentes kép él mind a vallásokról általánosságban, mind a kereszténységről.

Az egyház és az állam, a politika kapcsolata sosem egyszerű kérdés, amelyre tökéletesen kivitelezett gyakorlati megoldás úgy tűnik, nem adható. Az azonban vitathatatlan, hogy az egyház társadalmi tanításában hangsúlyos szerepet kap az a gondolat, miszerint a keresztény híveknek azon kell dolgozniuk, hogy a kereszténység értékeivel átitassák a társadalmat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy olyan alapvető fogalmak, mint az emberi jogok, szintén a keresztény tanításban gyökereznek. A bibliai teremtéstörténet, az ember istenképisége ugyanis megalapozza az emberi személy méltóságának gondolatát, amely elidegeníthetetlenül hozzá tartozik minden emberhez.

Alapvető értékek nélkül egy társadalom sem működhet, erre Szent II. János Pál pápa is felhívta a figyelmet Centesimus Annus (CA) kezdetű enciklikájában: „ha nem létezik olyan végső igazság, amely a politikai cselekvést irányítja és szabályozza, akkor az eszmék és a meggyőződések könnyen a hatalmi célok eszközeivé válhatnak. Ha egy demokráciából hiányoznak az alapvető értékek, akkor az előbb-utóbb leplezett vagy leplezetlen totalitarizmusba fordul, miként a történelem tanúsítja” (CA 58). Ugyanakkor a pápa azt is megerősíti, hogy „az Egyház nem keveredik össze a politikai közösséggel, és nem kötődik semmilyen politikai rendszerhez” (CA 50), ugyanis a kereszténység értékei meghaladják az evilági rendszereket.

– Az egyházban mindenkinek helye van, erre mindig figyelni kell, hiszen az egyház az örökkévalóságot tartja szem előtt és nem a történelmi idő síkján gondolkodik – fogalmazott Nagypál Szabolcs.

– Figyelni kell arra, hogy bármilyen pártot támogat az ember, otthonára leljen az egyházban. Az egyház másfajta üzenetet közvetít. Amikor a történelemben túl közel került a hatalomhoz, az nem tett jót neki. Más felekezetű, más vallású embertársaimmal szolidarítva is mondom, a vallásszabadság nagy érték. Örülök, hogy nincs rákényszerítve az emberre egyik vallás sem. Semmi mást nem mondhatok, mint hogy demokratának kell lenni. Lehet, hogy majd jön egy még jobb politikai rendszer, de a jelenleg létezők közül ez a legjobb. Ebben kell megtalálnia a helyét a kereszténységnek.

A kereszténydemokrácia csak egy lehetőség. 

Én még annyira naiv vagyok, hogy abban is bízom, hogy minden pártban, nem csak Magyarországon, más országokban is, arra kell törekednünk, hogy a keresztény értékek ott is megvalósulhassanak, így liberalizmus, vagy a szociáldemokrácia esetében is. Sok szabadelvű, szociáldemokrata barátom is hivatkozik Jézusra. Ez jó, ennek örülni kell. A pluralitás helyzetében vagyunk, ez alázatra tanít. 

S hogy mi e kor módszertana? A párbeszéd. A kereszténységnek párbeszédben kell állnia a kor tudományaival, politikai irányzataival, magával a korszellemmel, illetve más értékteremtő és értékfenntartó közösségekkel, kiemelten a többi felekezettel és a más világvallásokkal – összegzett a teológus.


 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában