2023.04.02. 19:59
Dušan Gojkov mindig a szerelemről ír
Szerbiából érkezett hazánkba Dušan Gojkov, aki nem tartja magát szerbnek, szerinte mindenki, aki Jugoszláviában született, örökre jugoszláv marad, így ő is. Az író a pécsi írórezidencia vendége volt márciusban és egy korábban félbehagyott regényén dolgozott városunkban. De nem egyedül jött, hiszen hozta magával macskáját is.
Fotó: Laufer László
Ittlétének legelején az időjárás nem volt csodás ahogy Gojkov mondta, csak esett, esett és esett egész idő alatt. Szerencsére azonban a szerző megtapasztalhatta mediterrán hangulatú városunk tavaszi jellegét is, hiszen március 23-án, amikor beszélgettünk gyönyörű idő köszöntött Pécsre.
Gojkov egészségügyi problémái miatt leginkább a Zsolnay Negyed területén töltötte idejét, de a hölggyel – ahogyan macskáját nevezte – szerettek kimozdulni, hogy hallgassák a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének diákjait, ahogyan zenélni próbálnak.
– Éveket töltöttem zeneiskolában – jegyezte meg az író –, így tudom, hogy milyen nehéz, bonyolult műfaj a zene. Ahogy kint ültünk és hallgattuk őket, olyan volt, mintha visszamentem volna a múltba, a fiatalságom idejére.
Itt-tartózkodásának egyik napján egy különös randevúban is része volt a negyed egyik padján egy kilencvenöt éves hölggyel, akinek gyönyörű kék szemei voltak. Hiába volt köröttük még számos üres pad, a nő inkább megkérdezte, hogy leülhet-e mellé. A válasz természetesen igen volt, és egy igazi történelmi utazás vette kezdetét, amelyben volt romantika, harc és küzdelem is.
Élményekben nem volt hiánya Gojkovnak, de munkában sem.
– Az írórezidencia vendégeként rájöttem, hogy itt van elég időm gondolkodni, nem kell minden telefonhívásra válaszolni – mondta. – Ráébredtem arra is, hogy óriási hibát követtem el a regényemben. Újra elolvastam a könyv öt éve elkészült első részét, és újra kellett írnom, és most tartok az ötödik fejezetnél.
Gojkov mindig szerelmes történeket ír, ez most sincs máshogy. Regénye történelmi alapokon nyugszik, amelynek háttérmunkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy öt napig kutatta az Osztrák–magyar Monarchia vonatmenetrendjét, mert mint író, még ha a történetbe nincs is beleírva, de szereti tudni, hogy például, ha főhőse Karlovy Variból Szabadkára utazik, akkor arra reggel 6 vagy 7 órakor lenne lehetősége.
– A regény az első világháború előtt egy évvel, azaz 1913-ban játszódik, és egy különleges szerelem történetét meséli el. Van benne menekülés, házasság, majd a férfifőhős részéről vágyódás a háborúba, ahol meghalhat, hogy soha többé ne kelljen látnia a feleségét – árulta el az író.
A szerző az elmúlt évek alatt számos sikeres könyvet publikált, többek között a Grand Hotel című művét, amely huszonkét kiadást élt meg és mininovellákat tartalmaz. Ezután nem is olyan meglepő, hogy amikor arról kérdeztük ki a kedvenc magyar írója azt válaszolta, hogy Örkény István. Ezen kérdés után pedig eljutottunk egészen az irodalmi magazinok fontosságáig, amelyek Gojkov szerint a kultúra fontos részei.
Gojkov 1999 óta főszerkesztője, felelős szerkesztője és egyben alapítója is az első elektronikus irodalmi és művészeti magazinnak, a Balkán Irodalmi Hírmondónak.
– Fontosnak tartom, hogy be legyenek mutatva a jó írók, hiszen ez alapot szolgáltathat arra, hogy valaki megvegye egy-egy szerző könyvét – emelte ki.
Dušan Gojkov volt a pécsi írórezidencia vendége márciusban
Fotó: Laufer László