2 órája
Menyhal-horgászat és hozzávalói: folyópart, fogcsikorgató hideg és tábortűz
Természetes folyóink, Baranyában a Duna és a Dráva vízhőmérsékletének lehűlésével egy igazán különleges halfaj, a menyhal (Lota lota) izgalmas és látványos horgászati időszaka kezdődik. A menyhal fogásával próbálkozó horgászok ugyanis gyakran gyújtanak a téli éjszakában messzire ellátszó parti tábortüzeket.
Talán nem túlzás - vadászati párhuzammal élve - azt állítani, hogy a menyhal horgászata olyan különlegességet jelent a pecásoknak, mint a zöldkalaposok számára a szalonkázás.
Érdemes tudni, hogy a menyhal az egyetlen édesvízi tőkehal-féle, amely igen gazdag gasztronómiai értékkel bír, horgászata pedig igazán pedig több szempontból is kihívást jelent, lévén hogy kapókedve igazán a hideg vízben jön meg. A menyhal párzási időszaka november és március között tart, amelyhez az ideális vízhőmérséklet 2-5 Celsius-fok.
Menyhal: morfológia és életmód
A kinézetében leginkább a harcsával rokonítható, ugyanakkor annál folyóinkban csak sokkal kisebbre megnövő menyhal teste megnyúlt, henger alakú, hátul oldalról lapított, feje széles és lapos. Szájnyílása széles, alsó, középállású, állkapcsai kicsi, hegyes, kefeszerűen elrendezett fogakkal. Más halfajokkal össze nem téveszthető módon, állán egyetlen hosszú bajuszszál található.
Testhossza általában 30-60 centiméter, legfeljebb 152 centiméter. Az eddig kifogott legnagyobb példány tömege 34 kilogramm volt, ugyanakkor hazánkban - a Magyar Horgászban közölt - eddigi magyar horgászrekord szerint 3,56 kilogramm volt a legnagyobb kifogott egyede. Magyarország jelenti az Európa északi részének egészén megtalálható halfaj elterjedésének déli határát.
A ragadozó halak közé tartozó menyhal vízfenéken él, szürkületkor és éjszaka mozog. Hidegkedvelő halként főként 10-13 foknál hidegebb vízben aktív. A téli és tavaszi időszakban intenzíven táplálkozik, a felesleges tápanyagokat pedig jól fejlett májában raktározza el. A magyar vizekben táplálékának jelentős részét képezi a bolharák és a vele gyakran azonos helyen élő gébfajok.
Menyhal-horgászat: fenekező készséggel, tábortűz mellett
Horgászata nagy kitartást és elszántságot igényel, ugyanis a „téli életmódja” miatt viszonylag kevesen horgásznak kimondottan erre a halfajra. Ehhez elsősorban fenekező módszert alkalmaznak, az alkalmazott csali lehet kishal, halszelet, egy vannak, akik felkockázott sertéstüdővel is sikerrel próbálkoznak a horgászatával.
Nem ritkán fordul elő, hogy a menyhal számára felkínált csalira süllő jelentkezik. Pecásoktól úgy hallottuk, hogy a mohácsi Duna-szakaszon megtörtént, hogy egy pergető horgász süllőnek felkínált műcsaliját vette fel menyhal, de ez ritkaságszámba megy.
A menyhal gasztronómiai értéke egészen kiváló: húsa ízletes, fehér színű és szálkamentes, füstölve igazi csemege, továbbá ízletes máját is előszeretettel fogyasztják elsősorban sütve.
Menyhal-telepítések a Dunába és a Drávába
A Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége (HEBMESZ) arról számolt be, hogy a hónap elején a Dunába ritkán telepített halfaj egyedei került kihelyezésre. A mohácsi Sokac révnél 1000 darab egynyaras menyhal talált új otthonra a folyóban.
Mint hozzátették, a Dráva sem maradt ki a menyhal telepítésből, ahova szintén 1000 darab egynyaras egyedet telepítettek, Vejti kikötőnél. A menyhal napjainkra igencsak megfogyatkozott a természetes vizeken, így az állományának stabilitása, növelése okán fontosak lehetnek az ilyen telepítések – hívta fel a figyelmet a szövetség.
