2024.10.05. 12:04
Tudta? Így jöhetett létre az Aradi vértanúk sétánya Pécsen
A kommunizmus idején két építész merész tervet dédelgetett. Elhatározták, emléket állítanak az Aradi vértanúknak. Több évnyi várakozás, közösségi összefogás és a rendszerváltás kellett ahhoz, hogy megszülessen Pécs különleges sétánya, ahol tizenhárom szobor őrzi a mártírok emlékét. Hogyan valósult meg ez a politikai korlátok szorításában? Cikkünkben röviden felidézzük ennek történetét.
Az Aradon 1890-ben felavatott Szabadság szobor után Pécs volt az első város, ahol az aradi vértanúk számára teljes emlékhely készült. 1991 és 1997 között, közadakozásból, Dévényi Sándor építész vezetésével, az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány közreműködésével valósult meg a mellszobrok ma látható sorozata, melyet Romváry Ferenc művészettörténész találóan az „aradi vértanúk pécsi panteonja” címmel illetett 2002-es tanulmányában a Pécsi Szemlében.
Fotó: Laufer László
A mű létrejöttének eredete az 1980-as évekbe vezet. A történeti városmagot tehermentesítő körút hálózat megtervezését Dévényi Sándor és Kistelegdi István építészek vezetésével az egykori Pécsiterv vállalat végezte. A projekt keretében indult el az Aradi vértanúk útján a forgalomtól elválasztott sétány kialakítása.
Mivel az út már az Aradi vértanúk nevét viselte, Kistelegdi Istvánnal elhatároztuk, hogy emléket állítunk a vértanúknak
– idézi fel Dévényi Sándor a Dunántúli Naplónak.
Az 1980-as években született meg az elhatározás – még jócskán a kommunizmus idején.
Levelet küldtek a Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának: szabad-e szobrot állítani Pécsen az aradi vértanúknak?
Egy évig vártunk a válaszra, ami végül úgy szólt, hogy a három „T” közül a középsőbe, azaz a „megtűrt” kategóriába tartozik az ötletünk
– mondta el Dévényi Sándor a Dunántúli Naplónak.
Elkezdődött a sétány kialakítása, ám az anyagi források ekkor még nem tették lehetővé, hogy szobrokat is állítsanak. Így először tizenhárom emléktáblát helyeztek el.
A rendszerváltás hozta el a fordulatot, amikor már lehetőség nyílt alapítványok létrehozására. Dévényi Sándor építész, Illa Gyula kőfaragómester, Trischler Ferenc szobrászművész és Skrobák László gépészmérnök részvételével megalakult az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány.
El is kezdtük a gyűjtést, támogatókat keresve
– emlékszik vissza Dévényi.
A rendszerváltást követően készültek el az aradi vértanúk szobrai
Az első szobrot Damjanich Jánosnak emelték, akiről Dévényi a legtöbbet olvasott, s akinek alakja legközelebb állt a szívéhez. Trischler Ferenc elkészítette a büsztöt, Illa a talapzatot. Ez képezte az alapítvány alaptőkéjét.
A gyűjtés és a támogatások révén 1991 és 1997 között mind a tizenhárom szobrot felállították. Az adományozók választhattak, mely alkotást létrejöttét kívánják finanszírozni. Páva Zsolt akkori alpolgármester például Leininger-Westerburg szobrához járult hozzá jelentősebb összeggel, Krippl Zoltán polgármesterrel egyetemben.
A Dunántúli Napló szerkesztősége is támogatta az egyik szobor megszületését, nevesül azt, amely Schweidel József vértanút ábrázolja.
Utolsóként Vécsey Károly portréja készült el 1997-ben, aki a kivégzések sorrendjében is az utolsó volt.
A szobrok megalkotásában Dévényi következetes elvet követett: kizárólag pécsi művészeket kért fel a munkára.
Trischler Ferenc négy szobrot készített, Rigó István és Rétfalvi Sándor kettőt, de részt vett a munkában többek között Nádor Edina és Bencsik István is. Egyetlen kivételt tettek: a testvérváros, Kolozsvár egy tehetséges szobrásza, Kolozsi Tibor is bemutatkozhatott a sétányon elhelyezett művével, mely Kiss Ernőt jeleníti meg.
A szobrok átadása különleges, ünnepélyes eseményt jelentett. Ezekre rendre az októberi gyásznaphoz, illetve március 15-höz közeli dátumokban került sor.
Volt olyan év, amikor egyszerre négy szobrot avattunk fel. Az 1990-es évtized különleges időszaknak bizonyult hazánkban. A kommunizmus alól való felszabadulás lelkesítően hatott, sokan igyekeztek valamiképp hozzájárulni a közösség életéhez
– állapítja meg Dévényi Sándor.
A szobrok történetét, művészeti elemzését mutatja be átfogóan a Magyar Képek Kiadó gondozásában 2023-ban megjelent, „Az aradi vértanúk pécsi szobrai” című kötet.
Október 6-a rendre borongósan érkezik, eszünkbe juttatva a tragikus múltat, amikor egy tizennyolc esztendős, újonc uralkodó döntése folytán kegyetlenül kivégeztek tizenhárom nemzeti hőst. A sétány szobrai által megjelenített vértanúk emléke azonban nem fakul azóta sem.
A szobrok sorrendje a Hunyadi út felől:
- Schweidel József. Szobrász: Bencsik István. Avatás: 1996.
- Kiss Ernő. Szobrász: Kolozsi Tibor. Avatás: 1995.
- Dessewffy Arisztid. Szobrász: Rigó István. Avatás: 1993.
- Lázár Vilmos. Szobrász: Rétfalvi Sándor. Avatás: 1993.
- Lovag Poeltenberg Ernő. Szobrász: Trischler Ferenc. Avatás: 1994.
- Török Ignác. Szobrász: Sütő Ferenc. Avatás: 1993.
- Láhner György. Szobrász: Nádor Edina. Avatás: 1995.
- Knézich Károly. Szobrász: Trischler Ferenc. Avatás: 1992.
- Nagysándor József. Szobrász: Rétfalvi Sándor. 1993.
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly. Szobrász: Trischler Ferenc. Avatás: 1993.
- Aulich Lajos tábornok. Szobrász: Böszörményi István. Avatás: 1997.
- Damjanich János tábornok. Szobrász: Trischler Ferenc. Avatás: 1991.
- Gróf Vécsey Károly tábornok. Szobrász: Rigó István. Avatás: 1997.
