Több mint száz éve Baranya egy másik ország volt

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberi összeomlását követően Baranya területe a szerb hadsereg ellenőrzése alá került, s az újvidéki polgári közigazgatás hatáskörébe tartozott – derül ki a forrásokból. 

Mint írták, a Kun Béla vezette Tanácsköztársaság 1919 nyarán bekövetkezett bukása után annak funkcionáriusai és támogatói a fehérterror elől Budapestről számosan menekültek Baranyába, ahol Pécs polgármestere, a korábbi bukott hadügyminiszter, Linder Béla menedékjogot adott nekik. 
A párizsi béketárgyalásokon Baranyát döntően Magyarországnak ítélték, azonban ennek a döntésnek a szerbek és a szocialisták nem örültek, és folytatták az agitálást a hazánkhoz való visszacsatolás ellen. 
Végül utolsó kísérletképpen 1921. augusztus 14-én egy népgyűlésen Dobrovits Péter festő több ezer ember előtt javasolta egy független állam kikiáltását. Az így létrejött bábállam kormányának élére Dobrovitsot választották, aki az államalakulat bukása után soha többé nem tért vissza Magyarországra. 
A történelmi források kiemelik, hogy az új államszervezetet nemzetközileg nem ismerték el: a köztársaság csupán a szerb hadsereg védelmét élvezte, és annak baranyai kivonulását követően Horthy Miklós Nemzeti Hadserege vonult be a területre, és ez a köztársaság végét jelentette. 
Augusztus 22-én több hullámban vonultak be Pécsre a magyar katonai alakulatok és az antant tisztjei. A korabeli beszámolók alapján a bevonulás „hatalmas és örömmel teli tömeg előtt, békésen ment végbe”. 
A plakátokon ez állt: „Magyarország Kormányzója, a magyar nemzeti hadsereg Hadura Horthy Miklós ő főméltósága és a magyar királyi kormány nevében a magyar nemzeti hadsereg csapatai újra kitűzik a nemzeti lobogót e részeken, melyek ősidők óta Szent István koronájához tartoztak.” 
 

A köztársaság a szerb hadsereg védelmét élvezte
Forrás: JPM