A Máré-várban egyeztettek a mohácsi csata vitatott kérdéseiről a történészek

„Szűk vala egy ország – Új szempontok a mohácsi csata időszakának és emlékezetének kutatásához” címmel tartottak történelmi konferenciát a Máré-várban múlt héten. A rendezvényen a téma szakértői osztották meg legfrissebb kutatási eredményeiket a Máré-vár előadótermében.

Mohay Réka

Negyedik alkalommal adott otthont történész-konferenciának a Máré-vár augusztus 21-én. A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemről valamint a budapesti Történettudományi Intézetből gyűltek össze szakértők, hogy a mohácsi csata időszakának vitatott kérdéseit illetően számoljanak be a legfrissebb kutatási eredményekről.

Máré-vár, mohácsi csata, konferencia — Új szempontok a mohácsi csata időszakának és emlékezetének kutatásához címmel tartottak történelmi konferenciát a Máré-várban
Fotó: M.R.

Horváth Richárd (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) előadásából megtudhattuk, hogy a tankönyvekből ismert kettős végvárrendszer valójában nem is létezett, a déli határok megerősítése sokkal esetlegesebben zajlott.
Pálosfalvi Tamás (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) Nándorfehérvár három ostromát (1440, 1456, 1521) hasonlította össze. Kiderült, hogy e végvárat nem lehetett megóvni Szulejmán szultán hadjárata ellen.
Nógrády Árpád (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) a katonaállítás költségeit mutatta be: a számítások alapján nyilvánvaló, hatalmas terhet vállaltak magukra a kor előkelői.
Sudár Balázs (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Budapest Történeti Múzeum) pedig az oszmán kori várostörténet példáján keresztül igazolta, a katonai megszállás miért nem járhatott a hódoltság a birodalmi integrációjával.

A konferencia második szekciójában a mohácsi csata két központi alakjáról és a hadjáratban részt vett személyekről tárgyaltak.

Neumann Tibor (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) kutatása adatokkal bizonyította, hogy Szapolyai György fővezéri kinevezése logikus lépés volt a magyar haditanácsban.
C. Tóth Norbert (Magyar Nemzeti Levéltár, a HUN-REN–Magyar Nemzeti Levéltár–Szegedi Tudományegyetem Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) Bátori István nádor 1526. évi tevékenységéről számolt be.
Varga Szabolcs (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) egy jelenleg zajló levéltári kutatás első eredményeiről számolt be, igazolva a tételt, miszerint a magyar nemesség jelen volt a csatában.

II. Lajos halála is szóba került a Máré-várban rendezett konferencián

A harmadik szekcióban Kasza Péter (SZTE-OSZK Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport) Szerémi György történetírói művének legellentmondásosabb részét, a király haláláról szóló betoldást tette vizsgálat tárgyává, s azt, hogy vajon ez mikor és honnan kerülhetett a végleges szövegbe.

Laczkó András (PTE BTK, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék) Tomori Pál alakjának a 19. századi magyar szépirodalomban való szerepeltetését kísérte végig.

Végül izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor Gőzsy Zoltán (PTE BTK Újkortörténeti Tanszék, MNL Baranya Vármegyei Levéltára) moderálásával a magyar történelemtankönyvek vonatkozó fejezeteiről és a történelemtanítás módszertanáról.

A konferencia a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Magyar Nemzeti Levéltár – Hadtörténeti Intézet és Levéltár – Történettudományi Intézet konzorciális Mohács500 pályázata, a Pazirik Kft és a Kronosz Könyvkiadó támogatásával zajlott.