2024.07.13. 07:00
Tóth Norbert: rendőrből lett fodrász
Tizenhárom éves korában már saját magának vágta a haját, majd szépen lassan a barátokét is ő csinálta. Mondhatni már gyerekként benne volt Tóth Norbert vénájában a fodrász szakma, mégis sok év telt el, hogy ezzel kezdjen el foglalkozni.
Mikor ott állunk a felnőtt élet kapujában, és komoly döntéseket kell meghoznunk, akkor nem mindenkinek van konkrét terve a jövőre nézve. És sokan vannak azok, akik csak évek múltán jönnek rá, hogy mivel is akarnak igazán foglalkozni, Így volt ezzel Tóth Norbert pécsi fodrász is.
Fotó: Kovács Lili
– Göröngyös, megpróbáltatásokkal teli út vezetett a fodrász szakmáig
– kezdte a történetét Tóth Norbert.
– Nyolc évig voltam rendőr. Sosem akartam az lenni, mégis az lettem. Évekkel ezelőtt megismertem egy személyt, aki a rendőrség berkein belül a bevetési egységnél szolgált, azaz kommandós volt. Felvázolta, hogy miért is jó ez a szakma, és rögtön el is küldött a kapitányságra jelentkezni, és én mentem is. Kitöltöttem a papírokat, részt vettem egy képzésen, és rendőr lettem.
Sok tapasztalatot gyűjtött Tóth Norbert, ameddig rendőrként dolgozott
Nyolc év hosszú idő egy munkahelyen, viszont rendőrként, mégsem találta meg a számításait. Sok tapasztalatot gyűjtött, de nem érezte magáénak valónak.
– Egyszer egy kollégámnak megcsináltam a haját, aki elmesélte, hogy ő még fodrász után is rászokott igazítani, de most, amikor hazament és tükörbe nézett, nem kellett neki finomítani rajta – mesélte Tóth Norbert. – Azt mondta ez volt élete legjobb hajvágása. Ekkor ütött szöget a fejembe, hogy én miért nem ezt csinálom. Ennek az élménynek hála pedig elkezdtem egy kétéves képzést a Baranya Vármegyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképző Iskolában, közben pedig leszereltem.
Volt egy év, amikor Tóth Norbert még nem volt fodrász, de már rendőr sem volt, így elszegődött költöztetőnek. Még mai napig találkozhatnak vele az emberek, de idejét most már leginkább a szíve szakmájának szenteli.
Beszélgetésünk során szót ejtettünk arról, hogy mennyire nehéz elhelyezkedni a szakmában, amivel kapcsolatban úgy nyilatkozott Tóth Norbert, hogy azt, hogy mennyire nehéz, azt az is jól mutatja, hogy hányan helyezkednek el végleg benne. Akikkel együtt elvégezte a képzést azoknak csak egy elenyésző hányada találta meg a helyét a szakmában, mert türelmetlenek voltak. Minden vállalkozás elindítása nehéz, ez igaz a fodrászatra is, ki kell alakítani egy jó vendégkört, fejlődni kell.
Ritkán látni férfifodrászokat nőknek és férfiaknak is fenntartott szalonokba, de Tóth Norbert vendégkörébe mindkét nem képviselői járnak, viszont 90%-ban inkább férfiak.
– A nők nem a férfifodrászokkal bizalmatlanok, hanem magukkal a fodrászokkal. Nem szeretnék, hogy elrontsák a hajukat. A nők nagyon megfontoltak, de már nekem is vannak női vendégeim, Az ő hajukat azért szeretem elkészíteni, mert amint kész, akkor kiül az arcukra az, hogy mennyire tetszik nekik, jól érzik magukat, ami engem is hasonló érzéssel tölt el. A férfiak számára a fodrászhoz járás inkább csak egy alapdolog, amit valamikor be kell ütemezni a hónapra. Egy nőnek viszont új életet tudsz adni egy új frizurával. És ez is a legjobb dolog ebben a szakmában.
Ehhez a szakmához is kellő képességnek meg kell lennie a szaktudáson kívül, hogy ne csak a fodrász élvezze a munkáját, hanem a vendég is a szolgáltatást, amellyel kapcsolatban így mesélt Tóth Norbert:
– Fontos a rugalmasság ebben a munkakörben. Kezelni kell a készségeket, az igényeket, és mindenképpen precíznek kell lenni. Elengedhetetlen a kommunikáció, hiszen sokkal sikeresebb tud lenni az a fodrász, aki kommunikál a vendégével.
