Sisi-szobor Pécsen: tovább szövődik a rejtély

Mint megírtuk, a pécsi Sisi-szobor 2008-ban került az orvosi kar elé, az egyetem vezetősége a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) tulajdonában lévő Stróbl Alajos-féle szoborról készíttetett hiteles másolatot.
Közben Stróbl Sisi-szobrát illetően forráskutatás és a miskolci Herman Ottó Múzeummal való kapcsolatfelvételt követően kiderült, hogy az első minden bizonnyal Miskolcra készült, 1899-ben. A bronzöntés technológiája azonban lehetővé teszi, hogy a művész által önttetett több példányt is eredetinek lehessen tekinteni, így az MNG tulajdonában lévő is tekinthető eredetinek.

Az, ahogyan az MNG-hez hogy került a szobor, azonban további érdekes kérdéseket vet fel.
Megírtuk ugyanis, hogy a Pécsen 2008 óta álló Sisi-szobor nem az első körplasztika, mely a szeretett Erzsébet királyné emlékét őrzi a városban.
1913-ban ugyanis már felavattak Pécsen egy Sisi-szobrot, amely szintén Stróbl Alajon munkája volt, s az archív fényképek alapján vitathatalanul ugyanúgy nézett ki, mint a Miskolcra készült, illetve az MNG tulajdonában lévő, s így értelem szerűen a 2008-ban az orvosi karnál elhelyezett példány.
Ezt az első pécsi Sisi-szobrot Zsolnay Miklós adományozásának köszönhetően állították fel az egykori Frigyes laktanya udvarára, az 52. gyalogezred számára.
A szobor később elpusztult, vagy elveszett, sorsa ismeretlen, vélhetőleg a világháború és az azt követő szerb megszállás során történt vele valami, de nem tudjuk, hogy milyen sorsa jutott.
És itt jön képbe az, ahogyan az MNG tulajdonába került a Sisi-szobor. 

Arról is olvashattunk már korábbi cikkünkben, hogy Stróbl Alajos Erzsébet királyné bronzszobrának gyűjteménybe kerülése leletmentés volt a MÉH-ből, 1952-ben. 
Ezzel kapcsolatban ismét megkerestük az MNG-t, hogy sikerüljön pontosítani a gyűjteménybe kerülés körülményeit. Hiszen, nem mindegy, a fővárosból vagy Pécsről, esetleg máshonnan került hozzájuk az alkotás, hiszen ez akár a pécsi laktanyán felállított szobor is lehet.

A galéria válasza tovább szövi a Sisi-szobor rejtélyes történetének szálait

A Magyar Nemzeti Galéria válasza azonban a rejtélyt csak tovább fokozza:
„Megerősítjük, hogy Stróbl Alajos Erzsébet királyné bronzszobrának gyűjteménybe kerülése valóban leletmentés volt a MÉH-ből, 1952-ben. Arról viszont nem áll rendelkezésre információ, hogy honnan szállították a műtárgyat a MÉH-be.
A szobor 1899-re datált, de ha több példányt készített belőle az alkotó, akkor mindegyik ugyanakkor készült, így ez nem bizonyíték sem arra, hogy azonos, sem arra, hogy nem azonos esetleg a pécsi szoborral” – áll a múzeum válaszában.
Nem ismert tehát, honnan került a gyűjteményükbe a Stróbl-féle szobor.
Eddigi kutatásunk során sem arról nem találtunk további információt, hogy az 1913-ban állított pécsi szobor pontosan hogyan tűnt el, sem arról, amikor 1952-ben megtaláltak egy (másik vagy ugyanazon) példányt.
Így, bár teljes biztonsággal továbbra sem jelenthető ki, de közel sem kizárt, hogy az 1913-ban állított, később nyoma veszett pécsi Sisi-szobor kerülhetett 1952-ben az MNG (akkor Szépművészeti Múzeum) gyűjteményébe. Amennyiben ez így van, különös egybeesés, hogy pont erről mintázták a 2008-ban újra Pécsen felállított Erzsébet-mellszobrot, amely máig az orovsi kar előtt áll.