Őri László: 2023 a fordulat éve volt Baranyában

– Az elmúlt évtizedekben nem voltak áttörő beruházások Baranyában. Sokan úgy vélik, mintha a rendszerváltás óta átok ült volna a vármegyén. Hogy látja mi lehet ennek az oka?

– Baranya vármegye gazdasági fejlődésének útjában a rendszerváltás óta területi bezártsága, nehéz megközelíthetősége állt. Emlékezzünk csak rá, utolsóként érte el a régiót az autópálya, a szocialista kormányzat alatt épült Pécs-Pogányi Repülőtér sem nyitott új perspektívát a környéknek. A közelmúltban hozott kormányzati döntések hatására azonban 2023-ban mégis bekövetkezett a fordulat. Az egy főre jutó ipari termelés tekintetében Baranya hosszú évtizedek után el tudott mozdulni a sereghajtó helyről. Természetesen nem lehetünk elégedettek. Az eredményeket látva azonban joggal bizakodhatunk abban, hogy most valóban rajtunk van a sor, mondta Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke.

– Hogy látja, melyek azok a döntések, amelyek hozzájárulhattak ehhez a sikerhez?

– Ha körülnézünk Baranyában azt látjuk, hogy számos nagyberuházás zajlik a vármegyében. Elérte a horvát határt és elkészült az M6-os autópálya befejezőszakasza, Mohácson épül a közforgalmú kikötő és már látható távolságba került, hogy elkezdődhessen a mohácsi Duna-híd kivitelezése. Ezeknek a nagy infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően vízi és szárazföldi úton Baranya hosszú évtizedek után ki fog tudni törni a bezártságból. Azzal, hogy a magyar kormány két évvel ezelőtt átvette a Pécs-Pogányi Repülőtér többségi tulajdonát sikerült a repülőtér működőképességét megtartani, ez szilárd alapot biztosított ahhoz, hogy megindulhasson a légiforgalom. Reméljük sikeresen elindulhatnak Pécsről Münchenbe, Máltára és Korfura a menetrendszerinti járatok, melyet a reptér további fejlesztése is követhet. 

– Mi a helyzet a településekkel? Milyen ütemben tudott fejlődni a vidéki Baranya?

– A 2021-27-es fejlesztési ciklusban 92,1 milliárd Ft fejlesztési keret áll a baranyai települések rendelkezésére. 2023-ban zárultak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program projektek és ezzel párhuzamosan elindultak a TOP Plusz projektek is. Érdekességként elmondható, hogy 2022-ben 198 db TOP Plusz projektet adtak be a baranyai települések, ezek közül 173 db kapott pozitív támogatói döntést több mint 36 milliárd forintértékben. Ebben a fejlesztési ciklusban kiemelt figyelmet kapnak az ipari park és piac fejlesztések, a csapadékvíz elvezetésre irányuló projektek, valamint az energiahatékonyságot célzó pályázatok. Emellett számos helyben megfogalmazott fejlesztési igény valósult meg, többek között kultúrházak, polgármesteri hivatalok, orvosi rendelők, utak épültek vagy újultak meg vármegye-szerte a Magyar Falu Program támogatásával. 

– Hogy látja Baranya jövőjét?

– A 2023-as év számos beruházást, ezzel együtt pedig leendő munkahelyeket hozott Baranyába, a Dél-Dunántúli térségbe. Gondoljunk csak Pécsett, a Körbernél megvalósuló 5,6 milliárdos fejlesztésre, a Hanon bővítésére, ami szintén új munkahelyeket jelent a térségben, vagy éppen a Gyármentő Programban sikeresen részt vett baranyai vállalkozásokra. 

 Az, hogy a beruházásösztönzés stratégiai fókusza Dél-Magyarországra irányul a következő időszakban újabb perspektívákat nyit meg Baranya előtt. Ezzel a lehetőséggel pedig élnünk kell. Így, több mint 30 évvel a rendszerváltás után elérhetjük a baranyai települések gyarapodását, a helyi gazdaság megerősödését. Egy olyan Baranyát, ahonnan a fiatalok nem elvágyódnak, hanem itt tervezik a jövőt, mondta Őri László. 

– Pécs hogy tud illeszkedni ezekhez a jövőbeni tervekhez?

– Erős vármegye nem létezhet erős vármegyeszékhely nélkül. Éppen ezért gondolom azt, hogy június 9-én sorsdöntő választás előtt áll Pécs. A választás tétje, hogy Pécs csupán egy megállóhely lesz-e Kaposvár és Szeged között vagy egy új városvezetéssel élni tud a most megnyíló lehetőségekkel, végre fejlődése lendületet vehet és betöltheti azt a régióvezető szerepet, amire ezt a gyönyörű várost a múltja és az itt élők tudása, szorgalma alkalmassá teszi.