2024.04.11. 09:06
Ígéretes új módszerek, nagy társadalmi hiányosságok a Parkinson-kór kezelésében
Április 11. a magyar költészet napja mellett a Parkinson betegek világnapja is. Ebből az apropóból készített a pécsi orvoskar egy részletes sajtóanyagot (csatoltan) a betegségről, annak hátteréről, és a jelenleg aktuális kutatási eredményekről.
Forrás: PTE
Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein. Minderre nagy szükség van, hiszen a 30-as, 40-es és 50-es korosztályban is egyre gyakoribb betegségben szenvedők száma két évtized alatt megduplázódhat. Április 11. a költészet mellett a Parkinson betegek világnapja is - számolt be az egyetem.
Hazánkban is a leggyorsabban terjedő neurológia betegség a Parkinson-kór, amelyben mintegy 6 millió ember szenved világszerte, és ez a szám 2040-re a 14 milliót is meghaladhatja. Az idegi ingerületátvitelben kritikus fontosságú dopamint termelő idegsejtek pusztulásával járó betegség már messze nem csak az idősebb korosztályt érinti. Jóval fiatalabb, akár a harmincas éveikben járó betegeknél is megfigyelhetők a jellemző tünetek: remegés, izommerevség, mozgási nehézségek, hangulatváltozások, ahogy azt dr. Kovács Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, egyben a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke a saját praxisában is tapasztalja.
Észrevétlenül kezdődik
Bár mai napig nem ismert a Parkinson-kór, illetve az azt eredményező idegsejtpusztulás pontos kiváltó oka, egyre többet tudni a betegség lefolyásáról és lehetséges kiindulópontjairól. A kialakulástól kezdve akár 10-15 év is eltelhet, mielőtt az úgynevezett fekete magban található dopamintermelő sejtek pusztulása előidézné a jellegzetes tüneteket, ami a lehetséges kezelési módokat is erősen korlátozza, hiszen eddigre kiterjedt méretű idegsejt-pusztulás zajlik le. Mindez nem azt jelenti, hogy a betegségnek semmiféle jele sem mutatkozna az úgynevezett prodrómális (bevezető) időszakban, azonban a jellemző tünetek – alvászavarok, hangulatváltozás, szaglásromlás stb. – nem kellően egyediek a diagnózishoz. Ennek pedig óriási jelentősége van a betegség lefolyására és a beteg életére nézve.
– A cukorbetegség kapcsán nagy hatékonysággal tudjuk diagnosztizálni az azt megelőző állapotokat is, ami azért is fontos, mert ebben az úgynevezett prediabetes szakaszban minimális gyógyszeres kezeléssel, a megfelelő életmód betartásával lehetséges lassítani a betegség kialakulását, súlyosbodását. A Parkinson-kór kapcsán is tudjuk már, hogy a rendszeres mérsékelt-intenzív testmozgás és az úgynevezett mediterrán étrend jelentősen csökkentheti a betegség kialakulását és előrehaladását, valamint léteznek olyan ígéretes, például cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek, amelyek hatékonyak lehetnek mind a megelőzésben, mind a kezelésben. Ezek használhatóságát azonban erősen korlátozza, hogy az esetek túlnyomó többségében csak későn, a kiterjedt károsodás bekövetkezte után azonosítjuk a betegséget
– érzékelteti a téteket Kovács Norbert.
A titokzatos fecskefarok jel
Magyar kutatók a kirakós egy apró, ám fontos részét, az úgynevezett fecskefarok-jelet rakták hozzá a Parkinson-kór preklinikai azonosításának rendszeréhez. A fecskefarok jel egy speciális MR felvételen látható jellegzetes agyi mintázat, amelynek eltűnése a betegség néhány éven belüli megjelenésére utal. Mindez az egyéb indikátorokkal kiegészítve nagy biztonsággal jelzi előre a Parkinson-kórt, és így jól használható a betegség kizárására vagy megerősítésére. A módszer megbízható alkalmazását lehetővé tevő speciális MR beállításokat pécsi kutatók dolgozták ki nemzetközi partnereik segítségével.
„A fecskefarok-jel és a Parkinson-kór kialakulása közötti összefüggés már korábban is ismert volt, ám ehhez tudni kell, hogy rendkívül kicsi, egy-két milliméteres agyi struktúráról van szó, aminek megbízható felismeréséhez gondosan beállított vizsgálati paraméterekre van szükség. Pécsett szerencsére magas színvonalú, speciális vizsgálatokra is alkalmas orvosi képalkotó háttér áll rendelkezésre a Pécsi Diagnosztikai Központ jóvoltából, és így sikerült a napi klinikai diagnosztikában is használható protokollt kidolgoznunk.”
Egyre több hatékony kezelés
Szerencsére a diagnosztikai lehetőségek korlátozott mivolta mellett is számos terápia áll rendelkezésre, ami markánsan javítja a Parkinson betegek életét. „A megfelelően beállított és szakorvosi felügyelet alatt zajló gyógyszeres kezelések főleg a betegség kezdeti szakaszaiban akár közel tünetmentes állapot elérését is lehetővé tehetik.
A gyógyszeres terápia esetében nagyon fontos, hogy a hatóanyag egyenletesen szívódjon fel – az előrehaladottabb betegségek esetében erre jelent megoldást a pumpás rendszer, ami egyenesen a vékonybélbe juttatja azt.
A műtéti megoldást az úgynevezett mélyagyi stimuláció jelenti, amely során az agy felszínén elhelyezett elektródákkal stimuláljuk a károsodott agyterületet: mindez megfelelő hangolás és felügyelet mellett kiválthatja a gyógyszeres kezelést, és tartós javulást hozhat az életminőségben és a munkaképesség megőrzésében. Említést érdemel még a mágneses agystimuláció: bár ez a mélyagyi stimulációval szemben bizonyos időközönként meg kell ismételni, nagy előnye, hogy nem jár műtéti beavatkozással, és elmúlt időszakban nagy hatékonysággal alkalmazzuk a pécsi Parkinson centrumban” – sorolja a bevethető módszerek sorát dr. Kovács Norbert.
