2024.04.01. 07:00
Aktív élettel időskorban is tudunk javítani izületi bántalmainkon
Egy friss kimutatás szerint Magyarország felnőtt lakosságának közel négyötöde gerincbántalmakkal küzd. Bátran kijelenthető az is, valójában nincs olyan 60 fölötti ember, akinek ne állna be időnként a dereka.
A gerincbetegségeket illetően rengeteg statisztika készült, de az élete során minden ember érez valamikor gerincfájdalmat
A korral jelentkeznek a kopások, melyek érintik a gerincet felépítő minden elemet. A kopási folyamat az első évtizedekben döntően a porckorongon észlelhető, repedések, szakadások, porckorongsérv alakul ki. A csigolyákat összekapcsoló ízületek elváltozásai általában már a porckorong kopását követően, annak következtében jönnek létre. Beszűkülhet az idegek lefutási helye, a gerinccsatorna, emellett kóros elmozdulások, mozgások jöhetnek létre, kopásos deformitások keletkezhetnek. Hogy mi vezet ide, mire figyeljünk és mit tegyünk a nagyobb baj megelőzéséért, arról a kérdéskör pécsi szakemberét, dr. Schwarcz Attila idegsebész-professzort kérdeztük.
– A gerincbetegségeket illetően rengeteg statisztika készült, de kijelenthetem, az élete során minden ember érez valamikor jelentősebb gerincfájdalmat, ami több napig is eltart. Ez a természetes öregedés része, legalább annyira, mint a nagy ízületek, a térd-, a csípő-, a vállfájdalmak. De míg mondjuk a térdízületnek csak saját beidegzése van, addig a gerinc magába foglalja a központi idegrendszert is. Ha ott kopás, csontfelrakódás vagy szűkület jelentkezik, az a normál ízületi fájdalmon túl a gerincvelő vagy az idegszálak összenyomódásával is járhat.
– Mi a leggyakoribb gerincprobléma időskorban?
– Nincs kifejezetten listavezető, több fájdalmas gond is jelentkezhet egyszerre vagy külön-külön. Mindenesetre azt nem árt megjegyezni, ha egy ilyen derékfájdalom fél évnél tovább tart, akkor célszerű kivizsgáltatni. A fájdalom fontos jelző, mert nemcsak a degeneratív elváltozásokra, de a gyulladásokra, daganatokra is felhívja a figyelmet. Azt is érdemes észrevenni, ha csökken a járástávolságunk. Továbbá idősebb hölgyeknél gyakori a csontritkulás miatti csigolyatörés.
– Igaz, hogy a nyugdíjas korosztály fél a gerincműtétektől?
– Nem emlékszem a több évtizedes praxisomban olyan műtéti esetre, ahol gerinckopás miatt operált beteg tolókocsiban ment volna haza. Összességében egy százalékon belül van az olyan esetek száma, amikor valami rosszul sikerül. Izomcsoportok gyengülhetnek a beavatkozás hatására, vérzés, gyulladás alakulhat ki. Az idősebbek valóban jobban félnek a kés alá feküdni, de ez mindenféle műtétre igaz.
– Sokan vélekednek úgy, hogy nem érdemes a porckorongsérvet megoperálni, mert idővel ugyanolyan rossz lesz úgy is, mint a műtét előtt volt. Igaz ez a vélekedés?
– A porckorongsérv alapvetően egy degeneratív folyamat. Valóban visszajöhet a fájdalom, de nem azért, mert megoperálták, hanem mert a korral tovább gyengül a porcszövet. Azt viszont mindenkinek érdemes megjegyeznie, hogy a porckorongsérvnél jelentkező nagy fájdalmak után érdemes várni két hónapot, mert a betegek átlag hetven százaléka műtét nélkül is meggyógyul. Ha két hónap után is jelentős fájdalmakat érez a beteg, akkor hasznosabb a műtét. Amikor pedig idegrendszeri tünetek is jelentkeznek (lábgyengülés, vizelettartási gondok), akkor minél hamarabb operációra van szükség.
– Mi okozza a gerincbetegek számának növekedését? A számítógép előtti gubbasztás, a több ülőmunka?
– Tény, hogy napjainkban az életmód már nem is mozgásszegény, sokkal inkább mozgásmentes. Az ülőmunka valóban közrejátszhat, de ennél sokkal nagyobb mértékben az a növekedés oka, hogy jóval tovább él az ember, mint harminc-ötven évvel ezelőtt. Napjainkban nagyon sok a 75-90 éves beteg.
– Kit nevezhetünk idős betegnek?
– Az orvosi kategorizálás úgy szól, hogy aki a napi sétát mindig elvégzi, az az életkorának megfelelő mozgást végez. Aki ezen felül még legalább szezonálisan fizikai aktivitásra is képes, az fiatalabbnak tekinthető a koránál.
– Meddig műthető az ember?
– Kilencven esztendőnél húzhatunk mesterségesen egy határvonalat, amikortól már csak életveszélyes helyzetekben van operáció. Mindemellett műtöttünk már 89 éves embert, de ilyenkor inkább a fájdalomcsökkentő konzervatív megoldások kapják a főszerepet.
–Hogyan vigyázzanak a gerincükre a 60 felettiek?
– Nem lehet mindenre odafigyelni, mert a gerincbetegségek egy része genetikai eredetű. Persze az nagyon nem használ, ha extrém fizikai terheléseket kap fiatalkorban a gerinc. Viszont általánosságban az aktív élet (ami egy kicsit megemeli a normál pulzusszámot), a rendszeres napi séta mindenképpen jó hatással van a gerincre is.