Plagizálhatott a komlói Gyurcsány-jelölt az ünnepi beszédében

A komlói Barbarics Ildikó egyike azon baloldali politikusoknak, aki rajta van Gyurcsány Ferenc és az MSZP közötti megállapodás alapján létrejött polgármesterjelölti listán. A rutinos, valamikor a Magyar Szocialista Párt komlói erős emberének számító Barbarics jogi végzettséggel rendelkezik, így tisztában kell lennie azzal, hogy mit is jelent a plagizálás. A hétköznapi emberek számára íródott Wikipédia egyértelműen fogalmaz, miszerint a plagizálás az, ha valaki más munkáját a „saját publikált munkájában hivatkozás, forrás- vagy szerzőmegjelölés nélkül felhasználja” – ezek alapján úgy tűnik, hogy plagizálhatott Barbarics.

A Gyurcsány-jelölt Barbarics március 15-én közzétett bejegyzésében, illetve aznap elmondott beszédében ugyanakkor egész sorokat, bekezdéseket, hatalmas szövegrészleteket másolt ki a Magyar Helsinki Bizottság honlapján is elérhető, az 1848-as forradalomról szóló Emberi jogi kalendáriumból, ami az aloldalon szereplő fotók metaleírása alapján 2020-ban kerülhetett fel a bizottság honlapjára, tehát négy évvel a múlt heti ünnep előtt.

Barbarics beszédében részletesen számolt be az 1848 március 15-én történt eseményekről, szöveghűen követve a Helsinki Bizottság szövegét (lásd cikkünk végén az összehasonlítást - a szerk.), csupán néhány sort biggyesztett még hozzá.  

A Barbaricsra is vonatkozó ügyvédi etikai kódexben az áll, hogy „az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani”. 

Nem kizárt persze, hogy a Magyar Helsinki Bizottság átadta a szöveget teljes mértékben Barbaricsnak, ráadásul úgy, hogy azt forrásmegjelölés nélkül is használhassa. Ez abból a szempontból nem lenne meglepő, hogy a szervezet mögött ugyanaz a globális pénzügyi tőke áll, amely a baloldal mögött is meghúzódik.

A Magyar Helsinki Bizottság 2022-es pénzügyi adatai szerint az Sigrid Rausing Trust, az Oak Fundation és a Soros Györgyhöz közvetlenül kapcsolódó Foundation Open Society Institute szerepel az első három helyen a szervezet támogatói között, mindhárom szervezet a nyílt társadalom hálózatához tartozik. A Helsinki Bizottságot még pénzeli egy bevándorlással foglalkozó gigaalapítvány, az EPIM (European Programme for Integration and Migration), valamint a NED (National Endowment for Democracy). A Magyar Nemzet már korábban megírta, hogy a NED-ről pedig meglehetősen érdekes információkat lehet megtudni abból a nemzetbiztonsági jelentésből, amely a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolását vizsgálta. 

A titkosítás alól feloldott dokumentumból kiderült, hogy a szervezet nem más, mint a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön. Allen Weinstein, aki segédkezett a NED létrehozásában, 1991-ben kijelentette: „annak, amit ma csinálunk, a nagy részét 25 évvel ezelőtt a CIA rejtetten csinálta".

Így plagizálhatott Barbarics

• Barbarics ezt mondta, hogy „évről-évre (gyermekkorunk óta) annyi részletet hallottunk legnagyobb nemzeti ünnepünkről, 1848. március 15-éről, hogy szinte lehetetlen újat mondani. Hogy ne legyen e megemlékezés is közhelyszerű, vagy sablonos, idézzük fel a pesti forradalom első napjának néhány, kevésbé ismert, ám mégis fontos, vagy érdekes részletét".
• A Helsinki Bizottság Kalendáriumában pedig ez szerepel: 

„Óvodás korunktól fogva annyi részletet hallottunk csodálatos nagy nemzeti ünnepünkön 1848. március 15-éről, hogy a témában nehéz újat mondani. Emberi jogi kalendáriumunk most arra vállalkozik, hogy a pesti forradalom első napjának 12 tán kevésbé közkeletű, mégis fontos vagy legalább érdekes részletét idézze fel." 

Látható éppen a forrást, az Emberi jogi kalendáriumot húzta ki a szövegből, mert az árulkodó lehetett volna. De a szöveg több részletében pontos másolatok érhetőek tetten. 

• Barbarics: „A 12 pont kézírásos szövege már márc. 15.-e kora reggelén feltűnt a pesti épületek falain. Ezek a házilagos plakátok az aznapi tüntetésre invitálták a pestieket. Ebből a helytartótanács arra következtetett, hogy nem lesz komoly ribillió. És abban is bíztak, hogy a tiltás távol tartja majd az egyetemistákat.

Sőt azt gondolták, hogy a szerdai tüntetés elsődleges célja éppenséggel az egyetemi tiltás és a rektor elleni tiltakozás lesz.

A Pilvaxból 10–15-en indultak el az Újvilág utca felé, ahol az orvosi kar működött. Ott már 300–400-an lehettek. Az egyetem piacán a tömeg 2000 fősre duzzadt. (Ez nem volt akármi, mert kb. 1000 egyetemista tanult a városban.) És Landererék nyomdája elé már mintegy 5000-en érkeztek. (Pesten akkoriban mintegy 100 ezren laktak, Budán kb. 45 ezren.)"

• Helsinki Bizottság Kalendáriuma: „A 12 pont kézírásos szövege már márc. 15. kora reggelén feltűnt a pesti épületek falain. És a házilagos plakátok az aznapi tüntetésre invitálták a pestieket. Ebből a helytartótanács arra következtetett, hogy nem lesz komoly jelentősége a ribilliónak. És abban is igencsak bíztak, hogy az egyetemi tiltás távol tartja majd az egyetemistákat.

 Sőt azt gondolták, hogy a szerdai tüntetés elsődleges célja éppenséggel az egyetemi tiltás és a rektor elleni tiltakozás lesz.

A Pilvaxból 10–15-en indultak el az Újvilág utca felé, ahol az orvosi kar működött. Ott már 300–400-an lehettek. Az egyetem piacán a tömeg 2000 fősre duzzadt. (Ez nem volt akármi, mert kb. 1000 egyetemista tanult a városban.) És Landererék nyomdája elé már mintegy 5000-en érkeztek. (Pesten akkoriban mintegy 100 ezren laktak, Budán kb. 45 ezren.)"