2024.03.30. 07:00
Csikkek, szemét, kosz: így fest a pécsi buszpályaudvar
Amennyiben a hangulatnak lenne színe, akkor a pécsi távolsági buszpályaudvart legegyszerűbben szürkeként lehetne jellemezni. A vidám tónusok tökéletes hiánya számos ponton tetten érhető. Ha valakinek érkezőként ez az első élménye, akkor nem csoda, hogy hamar távozik is valamilyen irányba.
Fotó: Löffler Péter
Az egész placcon látszik, hogy folyamatosan küzd a nagy forgalommal, az utasok hadával, ennek kapcsán pedig a szemetelőkkel. A csatát pedig szinte lehetetlen megnyerni, amíg a többség úgy nem dönt. Addig papír zsebkendőt, sörös dobozt görget maga előtt a szél ide-oda, kedve szerint. A narancssárga székek elbírnának egy erőteljes sikálást. Némi ultrapor bevetése is sokat javítana az összképen. A szemetesek környékén, az aszfalton koszcsíkok teszik sötétebbé a szürkésfekete színt. A 13-as kocsi beállójánál pedig egészen mély repedésvonalak teszik ijesztővé az útburkolat látványát.
A felüljáró felől érkezőket olyan járda vezeti a pályaudvarra, ami, ha térkép lenne, alkalmassá válna a normandiai partraszállás egy szakaszának modellezésére, tábornokok bevetésével. Tereptanilag alföld, ám töredezettsége okán erősen szabdalt benyomást tesz. Amúgy meg állandóan teli van hulladékkal a bokrok alja. A körbefutó kerítés erősen foghíjas, főleg ott, ahol le lehet rövidíteni az utat, elkerülve valamelyik valódi, rajzasztalon megálmodott kijáratot. Ha esetleg pótolnák a fémpálcákat, azzal a lendülettel érdemes lenne egy festést is megejteni.
Az északi gyalogátkelőhelynél a lefolyó rácsa az úton annyira megsüllyedt, hogy jó tíz centivel mélyebbre került a normális szintnél. Bokaficam nélkül senki sem úszhatná meg, ha beletoppanna. Tűsarkúban, nők esetében garantált a cipőcsere félrelépés esetén. A zebra, más útburkolati jelekkel együtt nagyon kopottas, elhanyagolt.
A kőből készült virágtartók többsége csorba, repedt. Látszik, hogy nem a harmadik évezredben gyártották le azokat. A bennük lévő növényzetet ellenben inkább lehetne gaznak nevezni, mint bármi másnak. A kórókban nincsen rendszer, egy kertésznek komoly erőfeszítésébe kerülne, ha rendet szeretne vágni a száraz, máskor poros sárgászöldek között. Pár darab kőtál csupán csikkgyűjtőként működik, egy téves értelmezés folytán.
A bringatároló viszont maga a borzalom. A falfirkák sem sokat dobnak rajta, de ez afféle találkozóhely sokak számára, a gyalogosok táborából. Hivatalosan nem kijelölt dohányzóhely, bár az is lehetne. Pontosabban a feltételes mód nem indokolt, mert annak használja rengeteg ember. A forgalom ennek ellenére zavartalan. Szóval kopottas, fakó, mégis betölti szerepét. Némi odafigyeléssel persze lehetne vonzóbb is.
Elektronikus levélben tettünk fel a pályaudvar állapotával kapcsolatos kérdéseinket Volánbusz Közlekedési Zrt.-nek, amire a kommunikációs szervezetük küldött választ. Abból kiderült, az autóbusz-állomásokon biztonsági szolgálatok működnek, a rend fenntartása hozzájuk tartozik. Folyamatos a szemétszedés, rendszeresek a javítási munkálatok.
A pécsi állomás kerítéselemeit évente többször pótolni szokták, hamarosan ismét elvégzik a munkát. A megsüllyedt szakasz helyreállítására, a lefolyó javítására már megkérték az árajánlatokat. az időjárás függvényében fogják ütemezni a feladatok teljesítését. A kertészeti munkák megkezdésére hamarosan sor kerül. Az útburkolati jelek újrafestését a II-III. negyedévben tervezik. A teljes területen táblák figyelmeztetnek a dohányzási tilalomra, olyat helyeztek ki a kerékpártárolóhoz is, de azok néha eltűnnek. Gyakoriak a felszólítások a tiltás betartására, ellenőrzés esetén rendőrségi feljelentésre, egészségvédelmi bírságra is lehet számítani.
