Polics József: Komlón érdemes a jövőt tervezni

 - hallhattuk a január eleji évindító sajtótájékoztatón. 

Mit kell érteni ez alatt?

- A fejlesztések, beruházások, annak ellenére, hogy Európa és Magyarország számára is a tavalyi volt az utóbbi évtized legnehezebb éve, Komlón töretlenül haladtak tovább. Minden komlói lakos és vállalkozás munkája benne van abban, hogy a várost még bő tíz évvel ezelőtt jellemző pénzügyi katasztrófából kilábaltunk, és folyamatos fejlesztések megvalósítása mellett mára egy jól működő településen élhetünk. A helyiek, az önkormányzat és a kormány közös gondolkodása, és összefogása - ez a siker kulcsa, aminek hála Komló ma már nem egy letűnt kor szimbóluma, hanem egy újra életre kelt, sokszínű város a Mecsek szívében.

- A 21. században élünk, más irányba kell gondolkodnunk - a bányászat, aminek a város a létét köszönheti, a múlté. A mi kötelességünk és felelősségünk, hogy a hagyományokat megőrizzük és ápoljuk. A családommal 1981. óta élek Komlón, 1988-ban lettem a város műszaki osztályának főmérnöke, majd később a városüzemeltetési iroda vezetője. Én is átéltem a dübörgő bányásznapokat, és azt az időszakot, amikor még szállt a szénpor. Én is ott voltam 1993-ban a ma már könyvtárként működő, akkori pártházban, ahol Szabó Iván ipari miniszter bejelentette, hogy a bányák bezárnak, és közölte, hogy Komló 2000-ig biztosan fennmarad. Akkor, fiatal mérnökként úgy éreztem, ez egy guillotin a település számára. Aggasztott, hogy azt láttam, nincs terv, átfogó fejlesztési koncepció a jövőre vonatkozólag. Született ugyan egy kormányhatározat, ami rengeteg tanulmányt tartalmazott, de semmi olyant, ami egy radikális szerkezetátalakítást megalapozott volna.

- A város mégis fennmaradt 2000 után is...

- Városüzemeltetési irodavezetőként a kilencvenes években én annyit tudtam tenni, hogy folyamatosan nyújtottuk be a különféle kisebb-nagyobb fejlesztésekre a pályázatokat, amik szinte kivétel nélkül nyertek. Komlónak azonban abban a szituációban ennél sokkal többre lett volna szüksége, és én nem voltam abban a helyzeteben, hogy nagyobbat alkossunk. Akkor a városvezetésnek be kellett volna rúgnia az ajtót egy direkt válságkezelési kormányzati támogatásért. Amikor 2010-ben április 25-én parlamenti, október 3-án pedig polgármesteri mandátumot szereztem, még le se tettem az eskümet, amikor találkozóra hívtam negyven helyi vállalkozót. Tudtam, hogy Komlót nem fogja megmenteni senki más, csak a komlóiak.

- Az önkormányzatnak ebben milyen szerep jutott?

- Támogatási igényeket nyújtottunk be a kormány felé, az adókra vonatkozó szabályozásokat úgy alkottuk meg, hogy a komlói vállalkozások erősödését segítsék. Akkoriban a munkanélküliségi ráta 27 százalék volt - 2012 és 2014 között minden évben több mint ezer közmunkást foglalkoztatott az önkormányzat, akik nap mint nap Komlót építették: utakat, járdákat, parkolókat, közterületeket fejlesztettek. Akkor hoztuk létre a betonüzemet, a tésztagyárat. Sok volt az innováció, a megvalósításhoz pedig állami támogatást kértünk. Megvolt az összhang a város, a kormány, és a komlóiak között - ez adta a gejzírt. Munkahelyteremtés, az ahhoz szükséges feltételek biztosítása, a meglévő vállalkozások támogatása, új ipari területek - mint a Nagyrét utca, Határ utca - kialakítása, ezek voltak az elsődlegesek. Utána jöttek a jóléti beruházások, mint a piac, vagy a buszpályaudvar megépítése. A rendszerváltás óta sok-sok évnek kellett eltelnie Komlón, hogy újra beruházások jellemezzék a várost. Most már megszokott, hogy egyszerre több helyen messziről látszanak az építkezésen dolgozó emberek, gépek. Mára elmondható, hogy hála Istennek a páratlan természeti környezetben lévő Komló az elmúlt időben megtalálta új identitását.

- Mindezek ellenére csökken a lakosságszám. Hogyan próbálják megállítani?

- Bizonyos dolgokból Komló se tud kimaradni - az ország egészére jellemző a népességcsökkenés. Tavaly kicsivel 24 ezer alá ment Komló állandó lakosainak a száma, ami a rendszerváltás még megközelítette a 31 ezret. A csökkenés tehát jelentős. Éppen ezért a fiatalok helyben tartásának kiemelkedő a jelentősége: szakmunkástól az egytemistákig tanulmányi ösztöndíjjal segíti a város a diákokat, és letelepedési támogatások is elérhetők. Az eredmény jól látható. Érdemes megnézni például Dávidföld nyugati részét: több tíz ház épült. 

A fiatalok megtartása érdekében a szabadidőeltöltési és sportolási lehetőségek fejlesztésére is fókuszál a város: első között volt Komlón a régióban pumpapálya. Nemrég elkészült a modern játszótérrel, sporteszközökkel, rekreációs lehetőségekkel rendelkező 48-as tér, és szinte minden városrészben történtek játszótéri fejlesztések az elmúlt 14 évben. És van még rengeteg elképzelésünk. Összességében elmondható, hogy Komló egy élhető európai város, ahol érdemes a jövőt tervezni: vannak munkalehetőségek, hiszen több cég is munkaerőhiánnyal küzd, vannak oktatási-, egészségügyi, - kulturális intézmények, jó a közlekedés, tiszta a környezet, vagyis minden adott, ami egy családnak az életkezdéshez kell. A városvezetés pedig továbbra is azon dolgozik, hogy a körülményeket tovább javítva erősítse a megtartó képességét és a vonzerejét.

- Mit hoz a jövő?

- Komlónak egy olyan beruházás hiányzik, amely innovatív, értékteremtő, jó adófizető és jó foglalkoztató. Viszont az önkormányzati iparterületek elfogytak. Munkahelyteremtés szempontjából a legnagyobb középtávú projekt a magánkézben lévő Zobákra tervezett zöld hidrogén program - folyamatosak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. Idén a korszerű ellátást garantáló óvoda- és bölcsődefejlesztések valósulnak meg, a turizmus fellendítését a hamarosan elkészülő Komlóverzum segíti. A sport területén is folyamatos az előrelépés: a KBSK már az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően is sokat modernizálódott, és további beruházások is várhatók. 

Idén elkészül az új kézilabda munkacsarnok is. A város gazdaságos működését biztosító energetikai fejlesztések szintén folytatódnak: büszke vagyok arra, hogy a fosszilis energiahordozó hazájában ilyen magas szinten tettük le a megújuló energiahordozók alapjait. Az önkormányzati épületek 99,9 százalékán megtalálhatók a napelemek, és bővítésük folyamatos. Kuriózum, hogy a budafai meddőhányón, ami zömében önkormányzat terület, ma már napelemek termelik az energiát. Hosszútávon pedig a legnagyobb közterületfejlesztési projekt a vasútmentes belváros.