Leesett a tantusz a pécsi városházán

A lakáskiutalások és önkormányzati bérlakások körüli súlyos visszaélések miatt indult nyomozások, a városi ingatlanvagyon megkérdőjelezhető kiárusítása árnyékában döntött úgy a baloldali városvezetés, hogy nekilátnak előkészíteni a Lánc utcai tömb átalakítását. A másfél évvel ezelőtt külön sajtótájékoztató keretében bejelentett cél állításuk szerint elvileg az lenne, hogy egy emelt szintű nyugdíjasházat hozzanak létre az ingatlanból és 80-100 emelt szintű apartmant alakítanának ki, amelyek 30-45 négyzetméteres szobák lennének.

A baloldali városvezetés később hitelből – amit még évtizedekig fizetünk – előbb 65 milliót, majd pedig még 30 milliót adott arra, hogy az épület tervezése elinduljon. Mindeközben elvileg még 20 milliót – hitelből szintén – megvalósíthatósági tanulmányra, költség-haszon elemzésre különítettek el. Tehát már azelőtt elindították a tervezést, hogy egyáltalán tudni lehetett volna, hogy a projektre fordított kölcsönpénz megtérül-e vajon, és ha igen, akkor pontosan mikor. Hiába kérdeztük a városvezetőket, nekik fogalmuk sem volt arról sem, hogy a fejlesztési ötletet mégis miből akarják fedezni, persze nem kizárt, hogy azért hallgattak, mert eleve kölcsönből költöttek volna a beruházásra. A becslések szerint pedig egy nagyjából 100 milliós tervezési költség esetében maga a beruházás általában három-négy milliárd forintra tehető. 

A Lánc utcai épület átalakítása körül volt is nagy hallgatás az utóbbi időben, lapunknak semmilyen kérdésére nem is válaszolt az önkormányzat. Hiába finanszírozták a pécsiek által visszafizetendő 100 milliós kölcsönből a munkát, még a tervezők nevét sem merték elárulni, de azt sem, hogy mégis miből lesz erre pénz. (Később a bírósági eljárással fenyegetett jogi eljárásban a Pécsi Városfejlesztési NZrt. válaszolt Péterffy cenzúraosztálya helyett, amely akkor is megpróbálta a nyilvánosság elől eltitkolni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyet.)

A nemzeti oldal részéről pedig Csizmadia Péter fideszes frakcióvezető is a projekt finanszírozására, mint kulcsfontosságú kérdésre hívta fel a figyelmet, valamint arra utalt, hogy átgondolt, tudatos fejlesztésekre van szükség Pécsen. Nemrég a baloldali önkormányzatnál is leesett a tantusz: egy bizottsági előterjesztésben már arról számoltak be, hogy a „tervezési szerződés alapján a koncepciótervek és az engedélyes tervek elkészültek, melyeket megrendelő átvett, és azokról teljesítési igazolást állított ki", a kiviteli tervek készítését viszont addig felfüggesztik, amíg nem készül el az a szakmai koncepció, amellyel az önkormányzat „olyan pozícióba kerül, hogy érdemi utasításokkal, iránymutatásokkal láthassa el a tervezőt". 

Sőt, másfél év után az is eszükbe jutott, hogy a nyugdíjasház megvalósítására vonatkozó koncepciónak „feltétlenül tartalmaznia szükséges a lehetséges hazai, és/vagy uniós pályázati források bevonásának vizsgálatát”, valamint ki kell térnie a létesítmény energetikai szempontú fenntartási és üzemetetési költségeinek vizsgálatára, javaslattételt kell tartalmaznia a lehető legköltséghatékonyabb fenntartási modellre.

A nemzeti oldal egyébként azt is hangsúlyozta, hogy ezzel kellett volna kezdeni az egész projektet. Az már szinte megszokott, hogy mivel utólag jutott eszükbe ez is, ezért a korábbi, a koncepció létrehozására vonatkozó eljárást meg kellett szüntetni és helyette egy újabb eljárást kell elindítani.

Közismert, hogy a Lánc utcai önkormányzati tömbházból a nyilvánosság tájékoztatása nélkül költöztetett ki 77 családot a baloldal, közülük 50-nek nem volt tartozása. A kormánypártisággal aligha vádolható, lakhatási ügyekkel foglalkozó Város Mindenkié Pécs csoport a történteket úgy értékelte, hogy az önkormányzati ciklus egyik legbizarrabb és legijesztőbb jelenete volt ez, az átláthatóság és demokratikus kormányzás mélypontjához érkeztek egy olyan fontos és érzékeny kérdésben, mint pécsi emberek és családok lakhatása.