Jön a részletesebb energetikai tanúsítvány, új kötelezettségekkel

Jövő évtől minden ingatlan eladásánál, bérbeadásánál, illetve az új épületek kivitelezésénél, állami energetikai korszerűsítési pályázatokhoz újfajta energetikai tanúsítványt kell elkészíttetni, amely a korábbinál jóval részletesebb információkat közöl az épületről és a korszerűsítési lehetőségekről. A kivitelezőket érintő új épületenergetikai szabályok már 2023. november 1-től életbe léptek.

A***-tól I-ig
Változott az épületek megfelelőségét igazoló energetikai számítási módszer, ami kihat az épületek energetikai tanúsítási rendszerére. Ebben a korábbihoz hasonlóan 12 energiahatékonysági kategória szerepel, de dupla betűs helyett egybetűs jelzéssel. A legkedvezőtlenebb I-től a leghatékonyabb A+++-ig. Az egyes besorolásoknak a jogszabályban nincs külön elnevezésük.

Számít a CO2
Az új épületek energiakibocsátására vonatkozó „közel nulla” energiaigény követelményszintjeként megszűnt a kötelező megújuló energia részarányának előírása, amely többszöri módosítás miatt 2024. 07. 01-jén lépett volna életbe; a helyét a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határának előírása vette át. A követelményértékeknél az összesített energetikai jellemző (az egy négyzetméterre jutó éves primer energiafogyasztás) követelményértéke az eddigi 100 helyett 76 kWh/m2/év, valamint az épületek (önálló rendeltetési egységek) fajlagos szén-dioxid-kibocsátása is csökkent 20 kg/m2/évre.

Egy kis számtan
– A tanúsítványban az összesített energetikai minőség mellett most már az épületek szén-dioxid-kibocsátására kerül jelentős hangsúly – hívta fel a figyelmet Veres Krisztián szakértő mérnök, a szegedi V-Mérnöki Iroda ügyvezetője. Az új jogszabályban már leírva is megjelenik, hogy amennyiben az épület vagy az önálló rendeltetési egység (pl.: lakás) műszaki állapota miatt nem alkalmas a rendeltetésszerű funkció ellátására, úgy mind az összesített energetikai jellemző, mind a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás „I” kategóriába tartozik. Ez a későbbiekben – akár vásárlásnál is – fontos figyelemfelhívás lehet az épületek használhatóságára vonatkozóan.

A részadatok
Milyen adatok alapján születik meg a végső besorolás? A tanúsítványból kiolvashatónak kell lennie az adott ingatlan éves energiafogyasztásának, kitérve az energiahordozókra, azok felhasználási céljaira, bár ezek a korábbi tanúsítványokban is szerepeltek.
Az energetikai szempontból meghatározó határolószerkezetek hatékonyság szerint sorolódnak be. Eszerint energetikai minősítést – rossz, gyenge, közepes, jó vagy kiváló – kap a homlokzati fal, a padlásfödém, a talajon fekvő padló, a talajjal érintkező fal, a pincefödém, a magas tető, az ablakok, a tetősíkablakok, illetve az egyéb szerkezet(ek). Az épülettechnikai rendszerek (fűtési és légtechnikai, használati melegvíz-ellátó, hűtési rendszer, valamint a beépített világítás) felhasználási célonként hatékonyság szerint szerepelnek majd a rossz, gyenge, közepes, jó, illetve kiváló kategóriákban.

Korszerűsítési javaslat
Fontos újítás, hogy a tanúsítvány korszerűsítési javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának jelentős felújítási követelményszintjére, továbbá a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére. Ha az épület a jelentős felújítás követelményszintet már teljesíti, akkor csak a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére kell majd javaslatot tenni. Ha ez utóbbi is teljesül, akkor a korszerűsítési javaslat el is hagyható.
György-Gombos Lóránd energetikai szakértő szerint az új jogszabállyal több, korábban meglévő szakmai probléma is megoldódik. Például a felújításoknál sok esetben indokolatlanul kellett a talajon fekvő padlót hőszigetelni. Helyette egyenértékűség-számítást alkalmaznak. A megújuló részarány kivezetése növeli a lehetséges műszaki megoldások tárházát (hulladékhő-hasznosítás, jobb hőszigetelés).