Érdemi gazdaságfejlesztés helyett jöhet a sihuhu?

A közelmúltban számoltunk be arról, hogy Csizmadia Péter, a nemzeti oldal frakcióvezetője szerint részükről a gazdaságfejlesztés szempontjából továbbra sem tettek le arról, hogy bővítsék az ipari parkot és jelentős nagy beruházásokat hozzanak Pécsre. Megemlítette azt is, hogy a jelenlegi városvezetés által készített, a következő hét évre szóló fejlesztésprogramból hiányoznak a gazdasági kitörési lehetőségek, illetve azok a kezdeményezések, amikkel Pécs valóban utol tudná érni a sikeres nagyvárosokat.

A közelmúltban ugyanis aktualizálták az úgynevezett  TOP Plusz Városfejlesztési Programtervet, amely meghatározza azokat a projekteket, amiket a 2021-27 közötti uniós finanszírozási ciklusban megkívánnak valósítani. Ebben 24 milliárd forintnyi pályázati forrásból megvalósítandó fejlesztést sorakoztattak fel, 10 milliárdot szánnának a mindenképpen megvalósítandó tervekre, és felsorakoztattak még 160 milliárdnyi igényt, amikből vélhetően majd válogatnak egy-egy projektet a fennmaradó 14 milliárd erejéig. 

A dokumentumban ugyan néhány mondatos bekezdésben hangsúlyozzák, hogy "a városnak új gazdasági arculatot, befektetési vonzerőt biztosító intézkedések meghozatalára, új ágazatok meghonosítására van szüksége", de a konkrét, elsődleges tervek közül hiányzik az ipartelepítési igény. Helyette van karbonmentes várost megcélzó "Pécsi városfejlesztés", mellette "zöldfelületek, játszók, parkolók, járdák fejlesztése, korszerűsítése". Szerepeltetik a mostani önkormányzat által lefújt, de már elnyert csapadékvíz szabályozásról szóló programokat újra, illetve további vízelvezetési projekteket. A célok között ott van még az elektromos biciklikhez dokkoló állomások telepítése a megvalósított kerékpáros nyomvonalakon, múzeumi épületfunkciós fejlesztések, a Hungária utca lakosságbarát kerékpáros és forgalomtechnikai fejlesztése. A szintén ezen önkormányzat által leállított Kertváros-Belváros kerékpárút létrehozása, illetve Pécs szociálisan szegregált területének városrehabilitációs fejlesztése, valamint a frissen bekerült Szivárvány Gyermekház felújítása is a dokumentum része.

Ugyanakkor a 160 milliárdos tartalékkeretben szereplő fejlesztések – amelyek nyilván aligha készülnek el – zömét is inkább jóléti beruházások teszik ki, van itt Mecseki Kisvasút 10 milliárdért, sörös látogatóközpont 500 millióért, zipline kötélpálya szintén 500 millióért, kilátóépítés 800 millióért és számos bicikliút építése milliárdokért. Persze van buszos közlekedésfejlesztési cél is sok milliárdért, ahogyan útépítés, valamint a közszolgáltatási rendszer járműparkjának elektromossá tétele 11 milliárdért, de ipari park bővítését, iparcsarnokok építését nem lehet megtalálni, miközben az előző városvezetés ilyen programot indított el. Irodaház fejlesztést, valamint a volt Puskin kollégium gazdasági célú átalakítására néhány milliárdot becsültek - külön beszédes, hogy ilyen célra - régi Vásárcsarnok átalakítására - a jobboldali városvezetés elnyert 800 milliót, de azt is lemondták a mostaniak.