A közel-keleti konfliktusok árnyékában: Európai kihívások és antiszemitizmus

A szerzővel Dr. Márkus Beáta, a PTE tanára beszélgetett. A könyvbemutatón az előadók elmondták, az antiszemitizmus egyre inkább újra felelevenedik a nyugat európai bevándorló lakosság által szervezett tüntetéseken. A holokauszt szörnyűségeire érdemes ismét felhívni a figyelmet, ugyanis az ártatlan emberek, civilek, kisgyermekek lemészárlása, kiirtásának támogatása, semmiféle körülmények között nem lehet legitim.

– Az elgondolkodtató beszélgetés során érzékeny kérdésekre keresték a választ előadóink: van-e a zsidóságnak és kiemelten a zsidó tanácsoknak felelősségük a magyarországi deportálások folyamatában? Mennyire volt ebben jelentősége a zsidóság megosztottságának? Volt-e kivételezett csoport a zsidók között, a holokauszt idején? Mennyire voltak kiszolgáltatva a zsidó tanácsok vezetői, mennyire volt saját hatáskörük? Milyen dilemmákkal kellett szembenézniük? Nevezhetők-e valóban kollaboránsnak? Arányos volt-e a háború utáni kiközösítésük, meghurcolásuk, egyes esetekben bebörtönzésük? Valóban részt vettek a szelekciós folyamatban, mely a zsidók jelentős részét küldte a halálba? A szerző szerint a kérdés és a válsz sem fekete-fehér. A magyarországi vádak túlzóak, látnunk kell ugyanis, hogy sok esetben borzalmasan súlyos döntéseket kellett meghozniuk, s a legtöbben a különböző szintű rossz lehetőségek közül igyekeztek a legkisebb rosszat választani, mely sajnos sok esetben így is ártatlan emberek életébe került. Veszprémy László Bernát a közönség kérdésére válaszolva, az aktuálpolitikai történésekre reagálva aggodalmának adott hangot, mivel a második világháború antiszemita hangulatát idéző eseményeknek vagyunk szemtanúi a nyugat-európai nagyvárosokban. Márkus Beáta szerint Magyarországnak továbbra is muszáj védőzónának maradnia ebben a konfliktusban, nem szabad teret engedni szélsőséges megnyilvánulásoknak – tudtunk meg a pécsi MCC-től.