A jó élet béke és biztonság - hangzott el a sommás megállapítás

Az esemény Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi nővér, a KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban) alapítója és Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség társadalomelméleti online magazin főszerkesztője országjáró pódiumbeszélgetés-sorozatának részeként érkezett Pécsre. Az eseményen Pogátsa Zoltán azonban betegség okán nem tudott jelen lenni, így a fórumon Baritz Sarolta Laura mellett Szántó Zoltán Oszkár habilitált egyetemi tanár, Éber Márk Áron habilitált egyetemi docens és Füzér Katalin Judit habilitált egyetemi docens, a pécsi rendezvény házigazdája vett részt. A beszélgetést Szilas Roland, a Budapesti Corvinus Egyetem docense moderálta. 
Az eseményen Baritz Laura kiemelte, hogy a boldogság és a jólét közötti összefüggés fontos, és az államnak nem csak anyagi javak biztosításával kell foglalkoznia, hanem az emberi boldogság különböző aspektusaival is. 

Éber Márk a felszabadítás fogalmáról beszélt, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az emberek hozzáférhessenek az erőforrásokhoz, és a jó élethez való jog ne csak a szociális helyzetüktől függjön. 
A beszélgetés során kiderült, hogy a jóléti államnak nemcsak anyagi, hanem szellemi és kulturális feltételeket is kell teremtenie a lakosság boldogságához. Az embereknek nem csak anyagi jólétért, hanem az emberi kapcsolataikhoz és a szellemi fejlődésükhöz is lehetőséget kell kapniuk. 
Az esemény során a hierarchikus rendről is szó esett, ahol az anyagi javak csak az egyik szintet jelentik a boldogság felé vezető úton. Az emberi boldogság sokkal inkább az ember kiteljesedésével és az emberi jósággal van összefüggésben. 

Felmerült a gondolat, miszerint a társadalmi jövőkép és a jó élet keretei szorosan összefüggnek. A béke és a biztonság, a hovatartozás, az anyagi körülmények és az önálló gondoskodás mind fontos elemei a jó életnek. 

Szántó Zoltán a jövőképességről beszélt, melynek kutatásával foglakozik. Eszerint a jó élet alapjait a béke és a biztonság adja, amely rendezettséget visz az életbe. A második szinten a valahová való tartozás érzése és fogalma jelent meg, ezt követte az anyagi dimenzió, azonban nem a profitmaximalizálás, hanem elsődlegesen az öngondoskodás értelmében. Végül pedig, negyedik aspektusként azt jelölte meg, hogy mind e fentebb felsorolt szempont egymást kölcsönösen, szinergikusan erősítve adja meg a jó élet kereteit. 
A rendezvény során a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a jóléti államnak egy komplex és holisztikus megközelítést kell alkalmaznia, és nem csak az anyagi, hanem az immateriális tényezőkkel is foglalkoznia kell, hogy valóban a közjót és a boldogságot szolgálja.