A baranyai vadászok kiemelten figyelnek a horvát ASP-helyzet miatt

Mint ismert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) június végén közölte: Horvátország néhány nappal korábban jelentette először az EU tagországoknak, hogy házisertés-állományban is igazolták az ASP vírus jelenlétét, majd rövid idő alatt több mint 150 kitörést regisztráltak. A járvány nagyrészt az ország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos megyéit érinti, de vaddisznókból már az ország nyugati megyéiben is kimutatták a betegséget. 

Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Baranya Megyei Szervezetének elnöke a Dunántúli Naplónak elmondta, hogy eddig a vármegyében továbbra sem igazoltak ASP-s esetet. Ugyanakkor Horvátország schengeni csatlakozásával sajnos „bármi előfordulhat” – jegyezte meg.

Az OMVK hivatásos vadász alelnöke jelezte, hogy a magyar állategészségügy megtette az ilyenkor szükséges intézkedéseket, ahogy a vadászatra jogosultak is, miután az agrártárca fokozott állománygyérítésre szólította fel a határmenti vadásztársaságokat. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar oldalon Baranya vármegyében, valamint Somogyban és Zalában is tíz kilométer mélységig minden elejtett vaddisznót be kell vizsgálni – tette hozzá.

Agyaki Gábor hangsúlyozta, hogy ezen intézkedések a hazai vaddisznóállomány mellett a 270 milliárd forintos magyar sertéságazat védelmét célozzák. „A vadászok is érzik, hogy komolyan kell védekezi ellene” – mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy az afrikai sertéspestis Észak- és Kelet-Magyarországon történt megjelenése óta Baranyában is fokozottan gyérítik a vaddisznókat – mint ahogy fogalmazott – azért, hogy „bizonyos populációk ne tudjak találkozni egymással”, és így az állatbetegség terjedése visszaszorítható.

Agyaki Gábor a kitért arra is, hogy az ASP-t nagyon komolyan kell venni, mert a betegség is nagyon gyorsan terjed a sertések között, a fertőzött egyedek túlnyomó többsége elpusztul. 

Emberre nem ragályos

Az afrikai sertéspestis a házisertések és különféle vad disznófajok fertőző megbetegedése. Tünetei és lefolyása nagyon hasonlít a klasszikus sertéspestiséhez. A betegség eredetileg Afrikából származik, és az 1950-es években került Európába. 2007-től Georgiából kiindulva általánosan elterjedt Kelet- és Közép-Európában, majd a Távol-Keleten, jelentős gazdasági károkat okozva, mert terjedését csak az érintett sertésállományok leölésével lehet hatékonyan meggátolni. Emberre nem ragályos. Az afrikai sertéspestis bejelentési kötelezettség alá eső betegség. Magyarországon először 2018 áprilisában mutatták ki a kórokozót egy, a Mátrában talált elhullott vaddisznó teteméből.