2023.05.19. 11:30
Mit tehetünk, ha sérült erdei állattal találkozunk? Utánajártunk!
Hamarosan – reményeink szerint – beköszönt az igazi kiránduló idő, s egyre többek indulunk majd erdei túrára. Mi a teendő azonban, ha sérült erdei állattal találkozunk, vagy éppen a kertünkbe téved be egy-egy állat? A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit kérdeztük a lehetőségekről.
– Ha valaki sérült erdei állatot próbál menteni, először győződjön meg, hogy valóban sérült egyedről van szó
– állapították meg a szakértők.
Elmondták, többször kerülnek be az igazgatóságokra fiatal baglyok, rigók, akik már a fészket elhagyták, de a szülők még etetik őket. A felületes szemlélő azt gondolhatja, sérült, röpképtelen madárról van szó.
– Ha egy sérült állathoz hozzányúlunk, figyeljünk, hogy ne okozzunk egymásnak (további) sérülést. Egy földön heverő denevér vállízületét egy óvatlan mozdulattal is tönkre lehet tenni, nagyobb emlősök (róka, vaddisznó, szarvas) pedig védekezés közben okozhatnak akár halálos sérülést – mondták a szakemberek.
– Madaraknál segíthet, ha a fejét letakarjuk, így némileg megnyugszik és könnyebb kézbe venni. Szállításra a legalkalmasabb egy papírdoboz, amelyben levegőhöz jut, de nem olyan nagy, hogy vergődés közben új sérülést szerezzen. Nagyobb testű madaraknál a legjobb, ha eleve szakember gondjaira bízzuk. Semmiképp ne próbáljunk sebzett vadakat (vaddisznó, őz, szarvas) elvinni, ilyen esetben mindig az illetékes vadásztársaságot értesítsük – figyelmeztettek.
– Védett fajok esetében (ide tartozik a legtöbb madárfaj, az összes denevérfaj, gyakoribb emlősök közül a mókus, sün is) az illetékes nemzeti park igazgatóság szakembereihez lehet fordulni, Baranya esetében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (ddnp.hu) a kapcsolat menüpontban találhatók telefonos elérhetőségek. Vadászható fajok esetében az illetékes vadásztársaságot kell értesíteni. Érdemes a jegyzőnél, vagy az Országos Magyar Vadászkamara honlapján (omvk.hu) érdeklődni. Pécs környékén a Misina Természet és Állatvédő Egyesület is foglalkozik sérült állatok befogadásával, kezelésével – számoltak be a szakértők.
Ha valakinek a kertjébe téved egy állat – ez főként élelemkeresési céllal történhet –, próbáljunk menekülőutat hagyni az állatnak a kapu kinyitásával, ha ez nem jár sikerrel, akkor a fent leírtakat kövessük. A legjobb azonban, ha a házunkat, nyaralónkat megfelelően körbekerítjük.
Arról is kérdeztük a szakértőket, melyek a leggyakoribb sérülések a tavaszi-nyári időszakban.
– Védett fajok esetében tavasszal főleg a fiatal állatok sérülése a gyakoribb, főként madárfajokkal, denevérekkel fordulnak hozzánk. Ilyenek lehetnek a leeső, levert fészekből kieső fiókák. Nagyobb testű madarak, például gólyák esetében gyakori a fiatal madarak tereptárgynak, villanyvezetéknek ütközése is. A leggyakoribb sérülések a törések, nagyobb testű madaraknál az áramütés is, ami általában halálos kimenetelű. A sérült egyedek gyorsan kiszáradhatnak, a sebek pedig elfertőződhetnek, vagy élősködők telepednek meg bennük. Nem túl gyakran, de kézre kerülnek gázolás során megsérült fiatal vidrák, teknősök is – számolt be a DDNP Igazgatóság.
Hozzátették, sajnos a sérülten kézre kerülő állatok csak nagyon kis százalékánál van reális esély a gyógyulásra, például a legtöbb szárnysérült madár még a gondos állatorvosi kezelés ellenére is csak annyira épül fel, hogy hátralévő életét egy zárt helyen, ketrecben, röpdében tölti el.
– Az erdei állatok, legyenek akár védettek akár természetvédelmi oltalom alatt nem állók, az erdei ökoszisztéma részei. Mint ilyenek, vagy valamilyen sérülés következtében pusztulnak el, vagy ragadozók, élősködők áldozatává vállnak, esetleg idős korban a legyengült állatok betegségben, éhezésben pusztulnak el. Természetes környezetben az elhullott állatok teteme sem megy veszendőbe, a legtöbb ragadózó fogyaszt dögöt is, valamint számos ízeltlábú állatfajnak is tápláléka lehet egy nagyobb gerinces teteme. Természetvédelmi szempontból egy-egy sérül egyed „megmentésének” viszonylag kevés hozadéka van a faj szempontjából, természetvédelmi szakemberek is inkább akkor mentenek sérült állatokat, ha jó esély van azok szabadon bocsájtására, mint például mérgezésből felgyógyuló ragadozómadarak esetében
– fogalmaztak.
Összegzésül a védett állatokra való odafigyelés fontossága is felmerült.
– A védett állatok esetében a legjobb az, ha nem zavarjuk őket a természetes élőhelyeiken. Védett területeken lehetőleg gyalogosan mozogjunk és maradjunk a kijelölt turistautakon. Mindig a kijelölt helyen parkoljunk, ne hajtsunk rá a gyepekre, ne menjünk be az erdészeti utakra. Háziállatokat, kutyát, macskát lehetőleg hagyjuk otthon. Ha mégis magunkkal kell vinni, tartsuk pórázon, hogy még játékból se zavarhassa a vadakat – fogalmazták meg a javaslataikat a DDNP Igazgatóság szakemberei.
