Megkóstolták a legújabb kísérleti eljárással készült borokat is a vendégek

A Szentmiklós-hegyi telephely új rendezvénysátrában köszöntötte Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke a SUMMA borbemutatón megjelent résztvevőket, szakmai partnereket. Mint elmondta, igyekeznek már a nemzetközi kapcsolatok felé is nyitni, így erre a rendezvényre horvát vendégeket is fogadtak. 

– Fontos, hogy innovációban élen járjon kutatóintézet és a tudományegyetem is. Új irányokat szeretnénk a meglévők mellé felsorakoztatni, és bár a SUMMA rendezvényen most a boraink vizsgáznak, és azok a kísérleti tételek, amiket szeretnénk bemutatni, de egy kicsit mi is – mondta, majd felsorolta a tavalyi rendezvény óta megvalósított fejlesztéseket, tevékenységeket.

A kutatóintézet az elmúlt két évben 6,5 hektárt telepített újra rezisztens szőlőfajtákból. Madaras Zoltán arról is beszélt, hogy a tavalyi, első csemegeszőlő szakkiállítás után az idei rendezvény már nemzetközi lesz, és egy csemegeszőlő mintakertet is szeretnének még ebben az évben átadni, hogy a legújabb nemesítésű csemegeszőlő fajtákat és a termesztési területek legmodernebb formáit egy helyen tudják bemutatni.

Teret adnak a nemzetközi kapcsolatoknak is, és nem titkolt céljuk, hogy a jövőben külföldi előadókat, professzorokat és kutatókat Pécsen vendégül lássanak, hogy a szakma különböző kihívásaira, problémáira közösen találjanak választ. A kutatóintézet elnöke kiemelte az oktatás területén elért eredményeket is, melynek egyik része, hogy a Természettudományi Karral közösen egy angol nyelvű szőlész borász BSC képzést indítanak, illetve a Baranya Vármegyei Kormányhivatal felkérésére részt vesznek egy programban, amelyben 20 pincemunkást képeznek, közülük pedig többen is jelezték, hogy szeretnének a kutatóintézetnél dolgozni.

A szakmai konferenciát Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) baranyai elnöke nyitotta meg. Mint fogalmazott: kutatás, innováció és tudás nélkül nincs hatékony termelés, nincs hatékony szőlőnemesítés és borkészítés. Hangsúlyozta a kutatóintézet és a NAK jó szakmai partnerségét.

Sok variáció készült egy fajtából

A programon Szabó Balázs, a kutatóintézet ügyvivő szakértője a tavalyi évjáratot agrometeorológiai szempontból értékelte, majd ezt követően dr. Csikászné dr. Krizics Anna tudományos főmunkatárs beszélt a szőlő termőhelyi adaptációját támogató technológiai elemekről. Dr. Teszlák Péter kutatási igazgató a csemegeszőlő ökokertről, dr. Körösi László tudományos főmunkatárs a laboratóriumi vizsgálatokról tartott előadást, majd végül a kutatóintézet főborásza, Ipacs-Szabó István ismertette és kóstoltatta a kísérleti tételeket. Egy-egy fajtából például különböző hőfokon, különböző élesztőkkel készített, így más-más alkohol és savtartalommal rendelkező borokat is kóstolhattak a résztvevők.