2023.05.12. 07:27
Ha megállítani nem is tudjuk a betegséget, de javítani sokat tudunk rajta
A Parkinson-kór a második leggyakoribb folyamatos idegsejt-pusztulással járó (neurodegeneratív) megbetegedés. Ennek előfordulási aránya növekszik a leggyorsabban az összes ilyen kórkép közül. Körülbelül harminc év alatt meg fog duplázódni a betegek száma világszerte – mondta a PTE KK Neurológiai Klinika intézetigazgató-helyettese, dr. Kovács Norbert.
Fotó: SpeedKingz
- Megelőzhető a kialakulás?
Léteznek védőfaktorok, mint például a kávéfogyasztás – négy csésze per nap –, vagy, ami elsőre meglepő, a dohányzás. Ez persze rossz a tüdődaganat, az agyinfarktus és több más megbetegedés szempontjából, viszont a Parkinson-kór megelőzésében védő hatással rendelkezik. Emiatt a dohányzás mértékének utóbbi időszakban történő látványos visszaszorulása szerepet játszhat a Parkinson-kór előfordulási gyakoriságának növekedésében. Védőfaktornak számít továbbá az egészséges életmód, a mediterrán étrend, a több zöldség fogyasztás és a rendszeres testmozgás is.
- Milyen eljárások vannak a kezelésre?
A gyógyszeres kezelés esetében az első jelentős áttörés az 1969-ben bevezetett levodopa volt, de azóta nagyon sok új készítmény jelent meg. Az eddigi gyógyszerek inkább a tüneteket javították, de most már vannak olyan kísérletek is, amelyek a betegségnek az előre haladását, az okát próbálják kezelni. Végeznek őssejtkutatásokat is, amikor az agy pusztuló idegsejtjeit őssejtekkel próbálják pótolni. Az eredmények mindkét esetben biztatók. A Parkinson-kór tüneteit kezdetben általában gyógyszerrel jól lehet kezelni, de később a hatásuk lecsökkenhet. Ekkor jöhetnek szóba az eszközös kezelések, mint például a pumás kezelés vagy a mély agyi stimuláció, amivel nagyon jó életminőséget lehet elérni.
- Mit jelent pontosan a mély agyi stimuláció?
A kórosan működő agyi területekre beültetésre kerül egy-egy elektróda. Precíz beültetés esetén elektromos ingerléssel tudjuk a kóros tüneteket javítani. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy szív pacemaker, csak az a különbség, hogy a szív esetében egy hiányzó működést, a szívösszehúzódást pótoljuk, addig az agyi stimulátor esetében a kóros idegi működést javítjuk.
- Nem rég bevezettek egy távprogramozást.
A pécsi klinika egy országos központ, így akár több száz kilométerre élőbetegeket is fogadunk. Ezen távoli betegek ellátásában jelentős mérföldkő, hogy a Magyarországon és Kelet-közép Európában először nálunk került bevezetésre a távprogramozás. Ez az úttörő módszer lehetőséget biztosít arra, hogy a beteget az otthon körülményei között vizsgálhassuk. Védett internetes kommunikációval közel ugyanolyan minőségben tudjuk a tüneteket és a mozgást megfigyelni, illetve a stimulátort beállítani, mintha személyesen végeztük volna Pécsen. Alapvetően a Parkinson-kór szempontjából nagyon jó helyzetben vannak a magyar betegek, mert a legtöbb kezelési lehetőség elérhető számukra. Arra meg külön büszkék vagyunk, hogy Kelet-közép Európában elsőként mi szereztük meg a mély agyi stimuláció kiválósági centruma minősítést.
Az a fránya nyelv
A Parkinson-kór kapcsán mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a betegség a nevét James Parkinsonról kapta. Sokáig úgy tudtuk, hogy ő volt az első, aki 1817-ben beszámolt a betegségről. Azonban egy XVII. századi magyar kutatóorvos, Pápai Páriz Ferenc már 1690-ben leírta a megbetegedés jellemzőit, de szerencsétlen módon mindezt magyarul tette, nem pedig latinul, és így munkássága sokáig észrevétlen maradt.