A legnagyobb magyar fiát is a pécsi Nemzeti Casino tagjává fogadták

A pécsiek körében FEK-nek ismert épületet jelenleg egy biztonságos, az eredeti homlokzatot ábrázoló épületháló fedi. A rajta olvasható felirat, „Nemzeti Casino” félreértésre adhat okot. Ugyanakkor a történelmi iratokat vagy korabeli újságcikkeket fellapozva egyértelmű, a kaszinónak semmi köze a szerencsejátékhoz.

A pécsi Nemzeti Casino ugyanis a legnagyobb magyar, Széchenyi István biztatására nyitotta meg kapuit. 1840-ben a Hazai és Külföldi Tudósítások című lapban a casino ars poeticáját is megfogalmazták: „Ezen egyesület a végett állott össze, hogy tagjai egy közös gyűlőhelyen a barátságos közeledésnek, finomabb társalkodásnak, jobb ízlésű időtöltésnek és műveltebb mulattatásnak kellemeit kényelmesen és háboritatlanul élvezhessék.”

A Nemzeti Casinók tehát a kultúra, a művelődés, a közéleti vita szolgálatában álltak, a kaszinó szó csak később kapott más, kevésbé pozitív értelmezést. Ideje tehát visszaállítani a szó nimbuszát! De visszatérve a pécsi kaszinó történetéhez. A Honderű írta meg 1847-ben, hogy a könyvelés szerint 372 tagja volt. A tagok nem csak jótékonykodtak, hanem a fiatalok oktatására és a történelmi tudásuk ápolására is törekedtek. Ennek jegyében 1859-ben Széchenyi István emlékét megörökítendő, 4 aranyból álló évenkénti jutalmat tűztek ki. Az írói pályázatot a pécsi iskolások számára írták ki hosszú évtizedeken keresztül.

1860-ban a pécsi tiszti kaszinó tagjává fogadta Széchenyi Bélát, Széchenyi István fiát, a híres földrajztudóst és utazót. Levelet is írt a kaszinónak, amelyben többek között ezt írta: „Bensőmben azon erős meggyőződés él, hogy már nem messze azon idő, hol Széchenyi István szavait, Magyarország lesz, avval fogjuk fölcserélni: Magyarország van. A mélyen tisztelt Casino Egyesület legkisebb szolgája: Gr. Széchenyi Béla.”

1894-ben Kossuth Lajos halála a kaszinó tagjait is megrendítette, egy hatalmas koszorút is készíttettek, és el is vitték a budapesti temetésre. Az új kaszinót 1895-ben kezdték el építeni, s a lapok is megírták, hogy „az alapozásnál izgalmas, középkori leletekre bukkantak, pontosabban több török korsókra”. Végül 1896. május 11-én adták át a ma is látható, de időközben leromlott épületet. Széchenyi István fia után Kossuth Lajos fia is kapcsolatba lépett a tiszti kaszinóval, hiszen a kaszinó szorgalmazására 1908-ban Kossuth-szobrot avattak a városban, az ünnepségre pedig Kossuth Ferenc is hivatalos volt, majd az azt követő ebédre is. 1914-ben a kaszinó nem csak pénzzel támogatta a helyi vöröskeresztes kórházat, de fel is ajánlotta, hogy átad helyiségeket a sebesültek ápolására.

1921-ben a kommunisták beverték a kaszinó ablakait, ám ekkor még nem került veszélybe a működése, a II. világháború után viszont ideológiai okokból megszüntették. Az épületben a világháború után volt művelődési ház, egy ideig a Kommunista Ifjúsági Szövetség tulajdonát képezte, aztán helyőrségi klubként is működött (Fegyveres Erők Klubja) s volt étterem is. Ezért nevezi még ma is sok pécsi FEK-nek a kaszinó egykori épületét. Hosszú ideje viszont üresen állt, az idő pedig kikezdte a történelmileg jelentős épületet.