2023.03.29. 15:04
Védett fiataloknak ad esélyt, munkát a mintaprojekt
A szőlész-borász szakma munkaerőhiányát is segítve a gyermekvédelmi ellátórendszerben élő fiataloknak adhat munkát, ezzel új kapcsolatokat és életesélyt egy országos mintának szánt új baranyai projekt.
A borvidék ikonikus helyszínére, az Európa második legnagyobb génbankját is őrző Pécsi Egyetemi Borbirtok három évszázados pincészetének ódon falai közé hívta jövőépítő fórumra a régió szőlész-borászait a Baranya Vármegyei Kormányhivatal (BAVKH). Amint az Út a munkaerőpiacra című EU-támogatású GINOP-projekt keretében életre keltett program szerdai köszöntőjében az ötletgazda, Madaras Zoltán, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke felvázolta, olyan lehetőséget igyekeztek kidolgozni, amely segíthet a klímaváltozástól és piaci válságoktól sújtott ágazat munkaerőhiányának megoldásában. Ugyanakkor e szakmákba csábításukkal a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, azaz nem saját vér szerinti családjukban élő, 16 évesnél idősebb fiatalok számára is új esélyt, életcélt, a számukra leginkább hiányzó új kapcsolatokat is teremtenének.
Bér a képzés alatt, kezdeti támogatás
Dr. Horváth Zoltán főispán elmondta, a vármegyénkben élő, a gyermekvédelmi rendszerben lévő fiatalok közül a ma iskolába nem járókat szeretnék bevonni a kertészeti, szőlőfeldolgozó és pincemunkás szakképzésbe, pluszmotivációként már a bő három hónaposra tervezett kurzus alatt is bért fizetve nekik. „Nem halat, hálót adunk nekik”, vonta párhuzamba szándékukat a közismert bölcselettel, rögtön a másik oldalt, vagyis a részszakképesítésüket így megszerzők új tudásából ugyancsak profitáló szőlősgazdákat megszólítva. A program őket inspiráló elemeként az első három hónapra átvállalják az alkalmazottak bérét, bízva benne, hogy ezalatt megragadnak, majd hosszabb távon is az ágazatban maradnak a most színre lépő dolgozók.
Országos példává fejlődhet a program
Ugyancsak a program együttes erényeként említette tájékoztatójában a szociális háló alatt élő fiatalok iránti morális felelősséget, a gazdasági szükségszerűséget, valamint az összefogás erejét Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. Külön értékeként hangsúlyozva, hogy a borászat irányából érkező pécsi kezdeményezés e területen korántsem szokványos vagy magától értetődő, ám reményeik szerint sikerével más ágazatoknak is kedvet csináló országos példává nőheti ki magát.
Munkaerőpiaci és szakmai előadások
Mindezen túl a résztvevők az ágazatot érintő további kérdésekben is tájékoztatást kaptak. Elsőként dr. Tigelmann Éva, foglalkoztatási főosztályvezetőj az „Út a munkaerőpiacra” projektben és egyéb EU-s programokban elérhető munkáltatói támogatásokról tartott előadást. Őt Tarnai Lívia, az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője követte a szőlészeti, borászati agrártámogatások lehetőségeivel, majd Csizy Gábor, a Növény- és Talajvédelmi Osztály vezetője a gazdákat ugyancsak számos feladat elé állító szakterület aktualitásaival ismertette meg az érdeklődőket. Az előadások sorát a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete munkatársainak, dr. Teszlák Péternek és dr. Csikászné dr. Krizsics Annának az előadása zárta.
Egyre többen élnek új családokban
A gyermekvédelem szerteágazó rendszerében ma 23 ezer fiatal él a többnyire egyházi és más karitatív civil szervezetek által működtetett otthonokban, befogadó családoknál. A KSH 2022-es adatai szerint régiók szerint nincsenek kirívó különbségek, az eltérések többnyire az összlakosság arányait tükrözik.
Baranyában tavaly 788 kiskorú részesült gyermekvédelmi szakellátásban, hússzal több a nyolc esztendővel korábbinál. Ennél nagyobb arányban, 475-ről 577-re nőtt ezen belül a nevelőszülőknél elhelyezettek száma – nem véletlenül, hiszen amint azt Fülöp Attila is fontos célként kiemelte, az intézményi keretek közül szeretnének minél több gyermeket a gondoskodóbb kisközösségek, nevelőcsaládok kötelékébe terelni.
