2023.03.07. 12:33
Jóvátételt kérnek a rektorok Brüsszeltől
Tiltakozó levelet írt Ursula von der Leyennek huszonegy hazai egyetem, köztük a Pécsi Tudományegyetem rektora is. A levélben többek között az olvasható, hogy az Európai Bizottság Erasmus és Horizont programokat érintő felfüggesztése korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát, a hallgatókért, oktatókért, kutatókért folyó egyetemek közötti nemes versengést. Az adott egyetemi közösség polgárai így az Unió másodrendű polgárai lettek, ezzel súlyosan sértve az uniós polgárok közötti egyenlőség elvét.
Fotó: AS
Az aláírók úgy fogalmaznak, hogy elfogadhatatlannak tartják a több mint 650 éves történelmi hagyománnyal rendelkező magyar felsőoktatást – amely a világnak számos Nobel-díjas kutatót, oktatót és világraszóló találmányt adott – ért példa nélküli intézkedéseket. Ahogy lapunkban is többször megírtuk, az uniós határozat az Erasmus+, Horizont Európa Program és további direkt uniós finanszírozású programokból a magyarországi modellváltott egyetemek 182 ezer hallgatóját és 18 ezer oktatóját, kutatóját zárta ki.
A levél kitér arra is, hogy a modellváltás az egyetemek autonóm testületeinek, közösségének, szenátusainak több mint kétharmados támogatásával valósult meg. Ráadásul február 15-ig a saját döntése alapján valamennyi állami vezető lemondott kuratóriumi tagságáról. Ez bizonyítja, hogy nem létezett politikai túlsúly – fogalmaznak. „Mindezek alapján elfogadhatatlannak tartjuk a vonatkozó határozatot, és kérjük annak azonnali rendezését, valamint a közösségünket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét. A továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésre az Európai Bizottsággal való egyeztetésekre, ugyanakkor sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Európai Bizottság előítéletes intézkedései az egyetemi polgárainkat lehetetlenítik el és korlátozzák alapvető jogaikban, aláásva ezzel az európai szellemiség univerzális értékét” – zárul a levél.
Ennek kapcsán kerestük Miseta Attilát, a Pécsi Tudományegyetem rektorát, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A rektor még január végén, azaz a február tizenötödikei egyeztetést megelőzően lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a felmerülő probléma megoldásához kompromisszumra lesz szükség, de véleménye szerint a kompromisszum-kézség megvan mind az Európai Unió, mind a magyar állam részéről. Miseta Attila hozzátette: ugyan napi szinten még nem tapasztaltak problémákat, hiszen a szankciók csak 2024-től lépnének életbe, ő személy szerint bízik abban, hogy megszületik az a döntés, amely mindenki számára megnyugtató, és kielégíti mind a brüsszeli, mind a magyar felet.
