Mindent a betegekért tesz a Tüke Emlékéremmel díjazott dr. Figler Mária

Nyoma nincs a szépkorúak ráérősebb, nyugisabb életének, reggel 7 órakor találkozunk a klinikán, mert ma hosszú napra készül dr. Figler Mária, sok betege érkezik. S mint megtudom az oktatásban, a doktori mentorálásban sem vette vissza a tempót.

– Hogy értékeli a Tüke Emlék­érmet?

– A kitüntetések közül az a legnagyobb elismerés, amikor a betegek visszajeleznek, hogy a gyógyító munkánknak van eredménye. No és az sem utolsó szempont, hogy azok a pécsi emberek szavazták meg, akik között közel hetven éve élek, 48. éve végzem az orvosi hivatásom és 44 esztendeje oktatok.    

– Mi a sorrend a klinikai, tanári, kutatói tevékenységében?

– Minden, amit csináltam, a betegágytól indult, a kutatásaim újra, jobbra törekedtek, az emberek javát szolgálták. Ebből állt össze a felsőfokú egészségügyi oktatás is, szóval számomra a gyógyítás volt az alap, s abból fakad minden további teendő és eredmény is.

– Mire a legbüszkébb a közel fél évszázados orvosi munkájából?

– Talán azt emelném ki, hogy egyik alapítója voltam a PTE Egészségtudományi Karának, amit kezdetben ÁOK Egészségügyi Főiskolának neveztek. A dietetikus képzés létrehozásában vettem részt – talán ez a legkiemelkedőbb érték az egyetemi oktatói kutatói életemben –, mely három évtizede működik. Sőt, folyamatosan épül bővül, mesterképzése is van már és több posztgraduális szak is indult. A sportdietetikusi képzéssel kezdődött, mert akkoriban ebből volt a legnagyobb hiány, aztán az igények szerint egyre szélesedett a kör, az orvoslás féltucat területére van már speciális dietetikus képzésünk. 

– Szembetalálkozik még az élelmiszer-áruházakban a táplálkozástudományi szabadalmaival?

– Igen, ilyenek a ma már mindennapinak tekinthető vajkrémek, a zsírszegényített vagy kalciummal dúsított tejtermékek. Bár ez már olyan régen történt, hogy szinte el is felejtettem, hogy nekem a megszületésükhöz közöm volt. 

– Nagyon átalakult időközben a táplálkozástudomány?

– A legnagyobb változásokat az eredményezte, hogy a nagyüzemi gazdálkodás hagyatékaként kiüresedtek a termőföldek. Alacsonyabb lett a növények vitamin, ásványianyag- és antioxidánstartalma, és a táplált állatok húsában is érzékelhető a hiányuk. A világ pedig eközben sokkal inkább a növényi táplálkozás felé mozdult. 

– Milyen egészségügyi tanácsokat adna a nyugdíjasoknak?

– Elsősorban a tudatosságot hangsúlyoznám ki. A kevesebb mozgáshoz ugyanis kevesebb energiára van szükség, erre mindenképpen célszerű odafigyelni. A mozgást viszont nem lehet teljesen leadni. Én magam is pár éve elkezdtem edzőterembe járni, és személyi edző utasításai szerint végzek hetente kétszer gyakorlatokat. 

– Táplálkozásban mi a követendő minta?

– Minél több növényi eredetű élelmiszert kell fogyasztani a szükséges rostok, vitaminok, ásványi anyagok beviteléhez. Másrészt igen fontos idős korban napi 2–2,5 liter folyadékot inni. A tudomány továbbá rehabilitálta a tojás, a tejtermékek fogyasztását. Húsból sokkal kevesebbre van szükség, viszont érdemes beemelni az étrendbe a tengeri halakat. Emellett a fehér húsú baromfiaknak legyen kiemelt helye az étrendünkben. A „mindenmentes” étkezésről pedig az a véleményem, hogy egyes betegségek hiánya és orvosi ellenőrzés nélkül több kárt okoz, mint amennyi hasznot eredményez. Fontos továbbá kisebb adagokban szétosztva napi ötször étkezni, mert ez megoldást jelenthet az egyre gyakoribb gyomorsavproblémákra is, a már említett napi 2–2,5 liter csapvízbevitellel együtt.