A munkahelyi biztonság újabb szintre emelkedett a pécsi egyetemen

A világ vezető halálokai között szerepel a hirtelen keringésmegállás. Magyarországon naponta hetvenen halnak meg hirtelen szívleállásban, pedig a gyors és hatékony beavatkozással nagy részük megmenthető lenne. A keringésmegállás esetében egy automata vagy félautomata defibrillátor nagy segítség lehet.

Az egyetem által most önerőből beszerzett eszközökkel szemben felállított szempontok a következők voltak: könnyű kezelhetőség; megbízható működés, hosszú élettartam, elfogadható fenntartási költség. Mindemellett az eszköz képes vizuális és hang alapú utasításokat is adni a mentést végzőnek, hogy nagyobb legyen az ellátás minősége és a túlélés esélye.

Nagyon fontos azonban a PTE számára az is, hogy legtöbb telephelyükön képzett munkahelyi elsőssegélynyújtók is elérhetők legyenek. Ők azok, akik hirtelen rosszullétek esetén gyorsan cselekedni tudnak. Pont ezért is hirdetett elsősegélynyújtó képzést a PTE Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet munkatársai a Kancellária Munkabiztonsági Koordinációs Osztály szervezésében. Az elmúlt években több mint százhatvanan vettek részt ezeken az oktatásokon.

Az átadón jelen volt Decsi István, kancellár, aki elmondta, szeretnék elérni, hogy a Pécsi Tudományegyetemen mindenki biztonságban legyen, és ezek a készülékek hozzájárulnak ahhoz, hogy a legkritikusabb pillanatokban, amikor szükség van rájuk, akkor életeket lehessen menteni.

A rendezvény keretében a PTE krízishelyzetek kezeléséért is felelős rektorhelyettese, Betlehem József professzor kihangsúlyozta, hogy a defibrillátor egy életmentő eszköz, de a legfontosabb azonban az ilyen helyzetekben a lélekjelenlét, és hogy merjünk életet menteni.

Csirkéken tesztelték először

Az állatok életre keltek a dán állatorvos, Peter Abilgaart kezei alatt. 1775-ben egy áramütéssel kiütött csirkénél a mellkasára küldött újabb elektromos kisülés újraindította a madár szívét. De csak 1899-ben ismertették a tudósok a defibrillárás elméletét, és egészen 1947-ig kellett várni az első emberen végzett váltóárammal végzett defibrillálásra. 
Hazánkban elsőként Széll Kámán és Szabó Judit alkalmazta ezt a módszert a szombathelyi kórházban. Az eszközök továbbfejlesztésével készültek el a ma ismert eszközök első darabjai, melyek már egyenáramot használtak az életmentő áramütéshez. Ma már ezek az eszközök a tenyerünkben is elférnek, viszont súlyuk régen akár 25 kilogramm is lehetett.