Tovább nyomoznak a pécsi baloldali önkormányzat vesztegetési ügyében

Két személy érintettségéről beszélt Péterffy Attila, Pécs MSZP-DK-s támogatottságú polgármestere még tavaly novemberben, amikor a sajtó megtudta, hogy nyomozás folyik a pécsi városházán. Csakhogy a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség már vélhetően nyár folyamán, vagy azt megelőzően nyomozhatott az önkormányzati lakások kiutalásával kapcsolatban. Nem kizárt az sem, hogy már jóval korábban operatív eszközöket is használtak. Beszédes, hogy információink szerint az egyik, az ügyben a nyomozók látókörébe került személy már szeptemberben nem dolgozott a hivatalban, ahol addig bizalmas, a városvezetők rendkívül szűk köréhez kapcsolódó, alpolgármesteri referensi munkakört tölthetett be. Az illetőt ráadásul a Jobbik egy helyi volt meghatározó politikusának a rokonaként nevezte meg több forrásunk is.

Ugyan nem Fogarasi Gábort, a lakásügyekben illetékes népjóléti bizottság jobbikos elnökét említették, de hangsúlyozták, hogy a területet elsősorban a Jobbik kapta meg, mindeközben a szintén illetékes alpolgármester, az MSZP-s Nyőgéri Lajos is jó kapcsolatba került a jobbikos koalíciós társával. 

A másik illető a Pécsi Ellátó Központ munkatársa volt – erről pedig Péterffy Attila, pécsi polgármester volt kénytelen beszámolni. Úgy tudjuk, hogy a városházi lakásosztályon is voltak mozgások, sőt már 2021 elején a baloldali képviselők egy része is arról beszélt, hogy „a lakásgazdálkodással foglalkozó hivatali szervezet egy átjáróházzá vált".

Lapunk most megkereste a nyomozóügyészséget, hogy megtudjuk: hol tart az eljárás, van-e és hány gyanúsítottja az ügynek? Mióta nyomoznak pontosan?  A két személyen kívül került-e más is az ügyészség látókörébe? Volt-e tettenérés, illetve kenőpénzekkel kapcsolatban sikerült-e feltérképezni, hogy kik mozgathatták valójában a háttérben a szálakat? Hány károsultja, érintettje lehet az ügynek? Hány lakást utalhattak így ki Pécsen? A pécsi polgármestert, illetve az illetékes terület alpolgármesterét kihallgatták-e, tervezik-e meghallgatni?

A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség azonban csak annyit közölt, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt elrendelt nyomozás jelenleg is folyamatban van, egyéb adat azonban az ügyről a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető. Kitértek arra is, hogy a nyilvánosság részére adott ügyben az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás.

A vesztegetés elfogadásáról a büntetőtörvénykönyv azt írja, hogy „az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Minősített esetekben, például vezető beosztásban, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés esetében 10 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.