Csak fillérekbe kerülne a felújítás, de nem szánnak rá

Ha valaki, egy vendég, valamilyen okból a város főutcájának nyugati végéből indul el a pécsi főtér felé, könnyedén találhat szépséges dolgokat. De most nem ez a cél! Mert ott van mindjárt a Király utca 66., ahol a műkő évek óta felpúposodott, billegnek a burkolati elemek. Nem tegnap óta, mert a gaz már kizöldült a rések mentén.

A Felsőmalom utca sarkán négy egykor szép kő hirdette pécsi költők, írók sorait. A feliratok döntő többsége már lekopott, olvashatatlan. Ráadásul már nem is fedik a szövegek a valóságot. Lévén, hogy Pálinkás György, illetve Bertók László sajnos már nincsen az élők sorában. Ha igényes gondolataikat megidézzük, talán illene őket tisztelni is annyira, hogy jelezzük haláluk dátumait.

Az egykor szebb napokat is látott tiszti kaszinó előtt szépen kizöldült minden. Különösen érdekesek a rácsok között feltörő növények, amik a fény felé nyújtózkodnak. Méghozzá sikeresen. 

A Széchenyi téren a Szentháromság-szobor is megér pár könnycseppet, a szó szoros értelmében. A legutóbbi restaurálás után, a körülötte lévő kis kerítés eltűnt. Ennek a déli oldalon lévő oltárlap lett a nagy vesztese, mert könnyedén megközelíthetővé vált. Közelebbről meglesve a dolgot, ráférne egy felújítás, még mielőtt nagyobb lenne a baj. De néha a közterület-felügyelők is közelről szokták követni az eseményeket, szó nélkül hagyva a renitens magatartást.

A Hunyadi-szobor felirata olvashatatlan, felújítása nem kerülne vagyonokba. Az előtte lévő tér kövezete, a lépcső mellett, szinte ragad a kosztól. Valósággal serceg a műanyag talpú sportcipő alatt, minden lépésnél. Régebben az ilyet nevezték vendégmarasztalónak, de sárra vonatkoztatva.

Elhagyva a megyeszékhely szívét, a lejtőn megindulva nincs megállás. Egészen az Irgalmasok utcájának alsó végéig, ahol a taxiállomástól három méterre, hónapok óta ott éktelenkedik egy éles, törött kő. Csupán kissé balesetveszélyes, de szörnyű nemtörődömségről árulkodik. 2001. szeptember 24-én avatták fel a Citrom utcában Rotraud Hoefmann alkotását, aminek a címe Partnerség. A márványplasztika talapzatának négy sarka volt. Egykoron! Mert napjainkban az összes hiányzik, letörtek a darabok. A Fellbach által adományozott mű a testvérvárosi kapcsolatok keretében valósult meg.