Könyvet írt négy évtized zenélésről hazánk legbogarasabb rockdobosa

Józsefről tudni kell, hogy a zenélés mellett legalább ilyen meghatározó az életében a munkája is, rovarászként (etomológus) bejárta Afrika és Dél-Amerika egy részét, és gyűjteményéből múzeumot működtetnek Drávaszabolcson. Rockdobosként pedig 21 együttesben játszott, olyan legendás baranyai zenekarokban, mint az Új Menüett, a Klán, vagy a Stoni Blues Band. 

– Mi volt előbb, a rovarok vagy a zene szeretete? 

– Mindkettő kissrác koromban érintett meg Pécs belvárosában, a Semmelweis utcában, ahol nagymamám zártkertjében figyeltem a rovarokat, ugyanakkor felettem, az erkélyen egy autóversenyző felesége napozott, miközben kazettás magnóról bömböltette az Illés-számokat. 

– Azért kell ahhoz némi megszállottság, hogy két ilyen hobbi hivatássá válljon! 

– Voltak kitérők, dolgoztam például színházi díszítő munkásként és raktári anyagkiadóként is. 

– Mely bandák aktívak most? 

– Az egész pályámon átívelő Stoni Blues Band, a népzenét jazzel, rockkal és raggievel elegyítő Kárikittyom Anticeleb Orchestra, a komlói Trió és a legújabb a Rokolya. Itt jegyezném meg, pár héten belül nagyszabású könyvbemutatót tartunk a Balokányligetben, ahol a Stoni Blues Band nagykoncertet ad, de fellép a Trió, a Rokolya is, a Kárikittyomból pedig bemutatót tart Kovács Gábor, aki szemétbe dobott holmikból készít hangszereket. 

– Ez már a harmadik könyv. Hogy jöttek sorba? 

– A Bogaram Brazíliával kezdődött másfél évtizede. A felelőtlen állattartásról született novelláskötetem a Covid előtt Igaz történetek az állatparadicsomból címmel, és szerdától kapható a Pécsi Könnyűzenei Egyesületnél valamint nálam személyesen a Negyven év a dobok mögött. Itt jegyezném meg, hiába állt össze az anyag, én már lemondtam a megjelentetéséről, mert a baráti adakozások sem fedezték a kiadást, aztán az utolsó pillanatban a Pécsi Könnyűzenei Egyesület besegített, nekik köszönhető az új könyv. 

– Miről szól a mű? 

– Ez az első életrajzi ihletésű zenész könyv, amit rockdobos írt. Sztorikat tartalmaz és volt miből válogatni, mert csak a Stoni BB túl van ezer fellépésen. Társadalmi rajzot is felvázol, ahogy hátulról a dobos látta a világot a különböző évtizedekben. 

– „Bogaras” még? 

– Felfedeztem itthon 11 fajt, bejártam a nyomukban a fél világot, s van egy működő múzeumom, nem lehet ezt csak úgy félredobni. Egyébként a hangyafészekben élő úgynevezett „asztaltárs” bogarak a kedvenceim. Most ismeretterjesztő előadásokat tartok, Tolna megyében több mint hetven településen. Emellett a Duna-Dráva Nemzeti Park megbízásából nyolc éve figyelem meg több rovarfaj életterét. Összegezve: 62 éves vagyok, Kővágótöttösön élek, négy együttesben játszom, van egy dobiskolám Pécsett és addig zenélek meg rovarászkodom, amíg csak mozogni tudok.