Űrképzés indul a PTE-n

Tévedés ne essék, nem elsősorban űrhajósokat, vagy űrutazókat készítenek majd itt fel, hanem sokkal inkább piaci alapon olyan szakembereket, akik sokoldalúan látják és hasznosítják az űrrel kapcsolatos ismereteket. Például az európai űrállomásra ajánlanak, szerveznek kutatási programokat.

Mint dr. Felinger Attila tudományos és innovációs rektorhelyettestől és a program pécsi előkészítéséért felelős dr. Nagyváradi László docenstől megtudtuk, 17 egyetemekből, kutató intézetekből, űrkutatással kapcsolatos magáncégekből álló konzorcium indítja az online angol nyelvű képzést várhatóan már a jövő évben.

Mindennek az az alapja, hogy a Roscosmossal (Orosz Szövetségi Űrügynökség) és az ESA-val (Európai Űrügynökség) együttműködési megállapodás született magyar űrkutatási programoknak az űrállomásra juttatásáról. S hogy miféle projektek előkészítéséről van szó? Nos, például bordeaux-i borászok felküldtek több hónapra a kozmoszba egy karton bordói vöröset, hogy megvizsgálják, mi változik odafenn a bor érési folyamatában, hiszen a mikrogravitáció az ülepedésben sajátos újdonságokat eredményezhet. Bölcsészek pedig arra kerestek választ, hogy miként változik a légüres térben hosszabb idő után a beszédstílus, a kimondott szavak és mondatok hangsúlya, miután ez a környezet az agy, a beszédközpont vérellátását is erősen módosítja. A mezőgazdaságon belül pedig korlátlanok a lehetőségek, elég csak egyetlen ágára, a vetőmag-nemesítésre gondolni.

Az online formában zajló 100 kredites képzés három házigazdája az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Pécs pedig egy-két tárgy oktatásával társul – várhatóan a meteorológia űrértelmezése lesz az egyik. Olyan tárgyakról van emellett szó, mint űrfizika, űrkémia, egészségügyi mérnökség vagy űrjog, és három szakirány lesz: élő, élettelen, valamint műszaki tudományok. A tervek szerint februártól lehet rá jelentkezni és szeptembertől indul az első szemeszter. Kizárólag diplomások jelentkezhetnek majd és a kimenet: űrszakértők lehetnek az élet számtalan területén.

Szóval az oktatás célja nem kizárólag és kifejezetten arról szól, hogy újra magyar űrhajós menjen a kozmoszba (itt jegyezzük meg, hogy párhuzamosan ez a program is jól halad, miután Farkas Bertalan több mint negyven éve, 1980. május 26-tól nem egészen 9 napot töltött az űrben), hanem hogy magyar kísérleteket végezzenek a nemzetközi űrállomáson, mely 400 kilométer magasságban ténykedik a Föld körül. Az ESA-hoz eljutó magyar szakembereknek pedig pontos képe lesz arról, hogy milyen kísérleti csomagokat fogadnak az űrállomáson.