Jó lenne néha lecsücsülni, ha lenne hova, de Pécsett ez sokszor lehetetlen

Ebben a dicstelen versenyben az élen jár a meszesi Corvin utca. Ott, sorban, megszakítás nélkül, fél tucat ilyet lehet „megcsodálni„. Az okok között lehet kutatni: városházi gondatlanság, pénzhiány, meg a környéken élők felelőssége is kimutatható.

Mint kőkorszaki maradványok, úgy meredeznek a padok tartóelemei. Mintegy átmenetet képezve a pattintott kőkorszak, meg a későbbi csiszolt idők között, szemléltetve azokat.

Emberi kéz munkája, ami teljesen értelmetlen, használhatatlan. Mert a deszkák korábban, vagy nem is olyan régen eltűntek, eltörtek, elkoptak. Esetleg eltüzelték őket?

Ma Corvin utca, egykoron Korvin Ottó utca volt a környék neve. Ahol minden olyan, mintha megállt volna az idő. Valahol Balkán-alsón lehet ilyen szomorú a kép. De inkább nézzük mindezt derűlátóan! Vélhetően magyar csúcs, hogy hat pad katonás sorrendben vár a megmentésére. Nemzetközi kitekintéssel nem rendelkezünk, de talán ott sem kellene szégyenkeznünk egy ilyen mutatóval. Aztán feltűnt egy ép darab, de ez csak a szemfényvesztés. Mert mellette két másik városképi szégyenfolt árválkodott.

- Én csak albérlő vagyok itt – szabadkozott egy ősz hajú, korosabb asszony, aki egy félig-meddig, hazai anyagokból felújított helyi tákolmányon foglalt helyett, miközben dohányzott. – Tapasztalataim szerint esténként a fiatalok komoly ramazúrit szoktak rendezni errefelé. Aztán reggel lehet látni a maradványokat. Szétszórt szemetet, üres üvegeket, máskor famaradékot. Biztos, hogy italoznak, kábítószer is előkerülhet, bár nem értek hozzá. Nincsen itt semminek gazdája. Ebben a homokozóban gyermekek játszanak, csak éppen a homok kőkemény benne. Megszoktuk, beletörődtünk az áldatlan állapotokba. Sokan inkább elfordítják a fejüket, amit nem látnak, az nem fáj nekik.

A padok dolgáról a BIOKOM Nonprofit Kft-nél érdeklődtünk, írásban:

„A közterületi padok karbantartása társaságunk feladata, amelyet ütemezetten végzünk. Az elmúlt időszak nagyobb projektjei, beruházás jellegű munkálatai mellett is folyamatos volt a padok szükséges karbantartása, javítása. Az idei évben eddig több mint 300 padot újítottunk fel, valamint csaknem 30 újat helyeztünk ki a közterületekre. Megújultak többek között a Szántó Kovács János utca, a Panoráma sétány, az Ércbányász tér és a Szondi sétány utcabútorai. Új padokon pihenhetnek a pécsiek például a Béke parkban, a Niké-szobornál, valamint a Lánc utcai és a Dr. Veress Endre utcai rendelőnél. Fontos megjegyezni, hogy a padok sérülései sokszor rongálásból származnak, és több esetben tapasztaltuk, hogy a javítás után rövid időn belül ismét megrongálják a közterületen elhelyezett bútorokat.”

Ennyi volt az állásfoglalás, amiből számos dolog kiderült. A Corvin utcáról azonban semmi.

Rövid körsétánk ezzel befejeződött. Jó lenne megpihenni, ha lenne hol. De a Fülemüle utcában, a Szőnyi Ottó utcában, Kertváros számos pontján erre nem igazán nyílna lehetőség. A sort hosszasan lehetne folytatni, de azzal sem „lennénk beljebb”.

Ez a Corvin nem az a Korvin

A rendszerváltás előtt a meszesi városrészben volt a Korvin Ottó (eredeti neve Klein Ottó) utca. A névadó a Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályán töltött be fontos pozíciót. Viselt dolgaiért később halára ítélték, majd 1919. december 29-én kivégezték. Az utcanevek váltásának forgatagában alakult át a dolog, ma már Corvin utcáról szólhatunk. A kiejtés szempontjából ennek nincsen fontos szerepe, mégis nagyon más a kettő. Mert utóbbi, János keresztnévvel Mátyás király házasságon kívüli, de törvényesített fiaként ismert.