Trianonról Sárokon – „Nem hiányzik senkinek, hogy sebeket tépjünk fel” (videó)

Csak úgy, mint Udvaron, Sárokon is épp a füvet nyírta egy brigád, amikor beértünk a településre. A jó kedélyű hölgy­csapat szívélyesen üdvözölt minket, és azt is elmondták, kit érdemes keresni, ha a falu történetéről szeretnénk többet megtudni. Vajdics Lászlót, a település egykori polgármesterét ajánlották, akinek a családja már emberemlékezet óta Sárokon él. Elindultunk, hogy felkeressük, de út közben még elidőztünk a magányosan álló szerb ortodox templomnál. Sárok lakosságának nagy része az ezerkilencszázhúszas évekig szerb volt, akkor nagy részük a határ túloldalára telepedett át. A templom mégis jó állapotban van.

https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/itt-szulettunk-magyarorszagon-es-itt-is-akarunk-meghalni-3834208/

– Az önkormányzat megcsináltatta kívül-belül a szerb ortodox templom felújítását, de lassan újra ráférne már egy külső festés. Mi vagyunk az utolsó család itt, akik ortodoxok, a pap is Pécsről jár hozzánk, de mi még ápoljuk a hagyományokat – mondta Vajdics László, akit ugyan nem találtunk otthon, de telefonon sikerült elérnünk.

Nem messze a templomtól egy fehér ház hirdeti homlokzatán saját születésének időpontját: 1913. Ha ez az épület mesélni tudna... De mesélt helyette nekünk a falu egykori polgármestere.

– A szláv többségű települések lakossága optálás során kicserélődött, Sárok is így járt. Négyszázhuszonnégy ember hagyta el a falut, zömében szerbek.

A lakosság emiatt mára sokkal homogénebb. Élt itt néhány horvát család is, az ezerhétszázas évek elején hat német iparos család is idetelepült, ácsok, bognárok, kovácsok. Ők itt megélhetést találtak, és együtt éltek a szerbekkel békében, leszármazottjaik máig Sárokon laknak – mesélte. Aztán jött a huszadik század, a feszültségek Sárokot sem kerülték el.

– 2001-ben állíttattunk egy emlékművet a huszadik században Sárokon élt családoknak, amivel azt akartuk kifejezni, hogy bár voltak súrlódások, de mégis összetartozunk, itt kell élni és együtt dolgozni – mondta Vajdics László.

A többnyelvű emlékmű ott díszeleg a falu központjában, rajta a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának egy részletével. De milyen az emléke a trianoni döntésnek Sárokon? – Másképp gondolnak a trianoni döntésre a horvátok és a túloldalra költözött optánsok leszármazottjai, mint mi. Nagyon jó a viszonyunk a szomszédos horvát településekkel, nem hiányzik senkinek, hogy sebeket tépjünk fel – magyarázta a falu egykori polgármestere.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan hatott Sárokra, hogy a paktum értelmében határzónába került.

– Huszonhét házat lebontottak emiatt – mondta Vajdics László, hozzátéve: – Minden határ menti település megszenvedte az elmúlt hetven-nyolcvan évet. Itt akkora karantén volt, hogy a munkába menet és onnan jövet kontrollon kellett átmenni, de kontroll volt a busszal érkező vendégeknek és az utazóknak is. Ez a nyolcvanas évek közepéig így ment.

Betyáros volt az élet.