Feltárták a múltat az M6-os autópálya építésének helyén (videó)

Az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának megépítésére már régóta várt a megye. A beruházás zöld utat kapott, de a munkálatokat megelőzően régészeti feltárást kell végezni. A Janus Pannonius Múzeum (JPM) szakemberei tavaly már végigjárták a nyomvonalat, amelynek során 14 nagy lelőhelyet találtak. Ezek közül az egyik legnagyobb és legfontosabb Nagynyárád határában terül el csaknem öt hektáron. A feltárását februárban kezdték, azóta számos izgalmas leletet találtak, amelyeket kedden, egy terepbejáráson mutattak be.

Ahogy dr. Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója kiemelte, a lelőhely érdekessége, hogy az itt élők története mintegy hatezer évet foglal magába. A legrégebbi leletek a neolitikum végéről, a rézkor elejéről (Kr. e. 5. évezred) származnak, és az úgynevezett lengyeli kultúrához köthetők. A bronzkor időszakából (Kr. e. 2. évezred) egy körárkot tártak fel a régészek, amelynek funkcióját egyelőre nem ismerik. A helyszínen emellett még a germánok hagyatékát is megtalálták a Kr. u. 5. századból. A lengyeli kultúrához kapcsolódóan 66 anyagnyerő gödröt ástak, ez kiemelkedően magas szám, a Dunántúlon nincs másik lelőhely, ahol ilyen sok lenne.

– Az ásatás során többek között állatcsontok, kerámiatöredékek, egykori használati eszközök kerültek elő – sorolta Gulyás Gyöngyi, az egyik ásatásvezető régész. – Legalább 15 temetkezési helyet is feltártunk. Ezekre jellemző, hogy az elhunytakat alvópózban, egy nagyobb méretű gödörben helyezték örök nyugalomra. Néhány esetben előfordult, hogy a sírban festett edényt, karpercet is elhelyeztek.

Gallina Zsolt, a másik ásatásvezető régész a germán megtelepedés időszakából származó leleteket mutatta be részletesebben. Elmondta, hogy az országban egyedülálló módon 25 épületet tártak fel itt a munka során. Ezek nem egy utcás szerkezetű faluba rendeződtek, a cölöpös szerkezetű udvarházak viszonylag távol helyezkedtek el egymástól. Egy leégett ház maradványai között megtalálták a korabeli háztartás edényeit, kerámiáit, használati eszközeit is.

– Nemcsak épületeket, hanem azok közelében temetőt is találtunk – hangsúlyozta a régész. – A halottakat túlvilági útravalóval együtt temették el, a nőket kétsoros csontfésűvel, a férfiakat pedig vaseszközökkel, fegyverekkel.

Légi fotók is segítik a régészeket

A terepbejáráson a szakemberek azt is elmondták, mi alapján kezdik meg a feltárást egy-egy lelőhelyen. Természetesen nem találomra kezdenek el ásni, azt komoly munka előzi meg. A talaj megőrzi az egykor ott élők nyomait, a korábban betemetett gödrök máshogy viselkednek, mint a mellettük lévő, homogén talaj. Ezek a területek évezredekkel később is körvonalazódnak, és támpontot adnak, hol érdemes ásni. A klasszikus terepbejárás mellett a modern geofizikai módszerek, illetve a légi fotózás is segíti a munkát. Ahogy a szakemberek elmondták, utóbbi technológia használatával a képeken egészen megdöbbentő módon kirajzolódnak azok az objektumok, amelyek alapján megállapíthatják a lelőhely potenciális helyét.