A zsírszörnyet a lefolyóba dobott szemét hizlalja

– A kérdőívet több mint 2400-an töltötték ki, a válaszadók többsége szerint a lefolyókba öntött zsírok, olajok, ételmaradékok okozzák a leg­gyakrabban a dugulást.

A fogyasztók több mint negyven százaléka csupán vécépapírt és felmosóvizet juttat a csatornába, harmaduk viszont bevallotta, hogy az ételmaradékot is a lefolyóban tünteti el – közölte a vízmű a kérdőívek kiértékelése után.

A felmérésből az is kiderült, hogy a felesleges és veszélyes hulladékokat a szennyvízhálózatba öntő válaszadók közel fele nincs tisztában, hogy ezzel kárt okoz, vagy ha mégis, arra kétféle magyarázatot adtak. Volt, aki a szüleitől így látta otthon, de akadt olyan is, aki csak kényelmesebb megoldásnak látja a csatornában eltüntetni az ételmaradványokat, mint felkeresni egy-egy gyűjtőpontot.

A szennyvíztisztító-telepek elsősorban élő mikroorganizmusok segítségével tisztítanak. Ha a csatornahálózatba szennyező anyag kerül, azok képesek elpusztítani a tisztítást végző szervezeteket, illetve ha olyan anyagok kerülnek a hálózatba, mint például macskaalom, építési törmelék (homok, kavics), pelenka, vatta, tampon, nedves törlőkendő, gyógyszerek, ezek az anyagok mind dugulást, üzemzavart okozhatnak. A zsírok és olajok a csatornában kihűlnek, reakcióba lépnek a szennyvíz más összetevőivel, és kemény szappanszerű lerakódást képeznek.

– Idén nyáron csatornaillemtan-kampányt indítottunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a csatorna nem hulladékgyűjtő. A kiadványok mellett animált videót is készítettünk, amely kicsik és nagyon számára is könnyen értelmezhető. A csatornában élő gonosz lény, a zsírszörny, egész nap új falatok után kutat, mindent felfal, amit talál. Folyamatosan növekszik a hálózatba kerülő sok szemét miatt. Amint elég nagy lesz, mindent eltorlaszol, és hatalmas károkat okoz – írta le a film történetét a közműszolgáltató.