Országos hírűvé vált a Vendel-napi hagyomány

Minden templomnak megvan a védőszentje, és ezen szentek napjához kötődtek a búcsúk, ami a vallásos ember számára a megbocsátással, a vezekléssel párosult. A legnagyobb búcsúk közé tartozik Baranyában a máriagyűdi, a magyarlukafai, a havihegyi. Ezeken az ünnepeken a falu, a város díszbe öltözött, a kicsik és nagyok felvették a legszebb ruháikat. Erre a napra hazatértek a településről elszármazottak, megérkeztek a környékről a zarándokok és a rokonok. Az ünnepi szentmise után a templom környéke megtelt élettel, ahol kezdetben a mézeskalácsosok, a szenttárgyakat árusítók, fazekasok kínálták a portékájukat, később megjelentek a vurstlisok is körhintával és lövöldével.

– A máriagyűdi búcsú által ismerhette meg az egész ország a siklósi fazekasokat. Az általuk készített szenteltvíztartókban, korsókban vitték haza a hívők a szenteltvizet

– mondta Burján István, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője.

Az 1970-es, 80-as években sorra jöttek létre a településeken a falusi tájházak. Ekkor Magyarlukafa egy kis település volt Baranya és Tolna határában. A falu az évek során, hol az egyik, hol a másik megyéhez csapódott. A település országos hírnévre akkor tett szert, mikor Lovas Kata néprajzos, textiltervező, viseletkészítő, kézművesoktató ide költözött férjével Budapestről. Létrehozták az ország egyik legszebb tájházát, és felelevenítették a Vendel-napi búcsú hagyományát, ami nemzetközi hírűvé vált.