Szekó Zsófia: Gyomorforgató, hogy édesapámat gyalázzák

– Nem bánta meg, hogy elindult az időközi választáson?

– Megbánni nem bántam meg, ugyanakkor elkeserít mindaz, ami most történik. Sok mindenre fel voltam készülve, de ilyesmire azért nem számítottam. A helyzet egyre rosszabb.

– Mire gondol?

– Számomra felháborító, ahogy a balliberálisok és a választáson Csorbai Ferencet is indító egyesület kampányol. Úgy érzem, elfelejti a polgármester úr, hogy milyen körülmények között foglalhatta el édesapám helyét, s így azt is, hogy minek köszönheti azt az egy évet, amit polgármesterként Mohács élén eltöltött. Sajnos ez alatt az egy év alatt mást nem tett, mint édesapám dolgai után kutakodott, azt keresve, követett-e el hibákat, törvénytelen dolgokat. Most, a választások közeledtével hangot is ad ennek, egyes posztjaiban és az utolsó testületi ülésen többször is úgy fogalmazott, hogy „a régi, rossz városvezetés”. Kérdem én, hol volt az elmúlt egy évben? Mit tett le az asztalra? Mivel lett jobb, élhetőbb Mohács?

– Hogyan éli meg, hogy a balliberális oldal az édesapja által elkezdett, befejezett beruházásokat is támadja?

– Minden beruházást kritizálnak, azokat is, amelyek Csorbai Ferenc polgármestersége idején fejeződtek be. De akkor mégis, miért nem tett valamit, ha szerinte ezek rosszul valósultak meg? Nem tudnak mással kampányolni. Csakis a hazugságokkal, a lejárató kampánnyal. Azon gondolkodtam a napokban, hogyha mindent ledózerolnának Mohácson, ami édesapám polgármestersége alatt épült vagy újítottak fel az elmúlt húsz évben, nem sok minden maradna a városból. Érdekes az is, hogy a most hangoskodók korábban hallgattak, nem mondták, hogy ez vagy az rossz. Csorbai Ferenc tíz évig ott ült a testületben, akkor miért nem szólt hozzá ezekhez a beruházásokhoz? Mindezzel nem csak az édesapámat becsmérli, ráadásul minden alap nélkül, hanem a hivatal munkatársait is, akik rengeteget dolgoznak azért, hogy Mohács tovább fejlődjön. És ma már ott tartunk, hogy mások szólnak, megsértették édesapám személyiségi jogait egyik-másik cikkben, s ekkor bizony már elszakad a cérna. Komolyan egy beruházásnál azt kell felemlegetni, hogy a szüleim ott lakást vettek? És? Nem vehettek? Édesapám nem volt Isten, biztos volt, akinek nem tudott eleget tenni, nem tudott mindenkinek megfelelni, de valljuk be őszintén, a munkáját, az elmúlt 20 évet nem lehet pusztán becsmérelni és folyamatos hazugságokkal semmivé tenni. Azt kérem, nézzen már mindenki magába! Elkezdhetnénk mi is kutakodni mások ügyei iránt, de én nem süllyedek idáig, inkább megtesszük a szükséges jogi lépéseket a szóban forgó ügyekben. Édesapám sajnos meghalt, nem tud védekezni, és az egyszerűen gyomorforgató, hogy egy halottat gyaláznak. Az pedig mindezek ismeretében merő képmutatás volt, hogy Csorbai Ferenc mosolyogva adta át a családunknak augusztus 20-án édesapám posztumusz díszpolgári kitüntetését.

– Érték Önt személyes támadá­sok is?

– Engem nem. Persze volt néhány negatív komment, amikor megjelent az első, az indulásomról szóló cikk, meg a bemutatkozó videóm alatt is. De ezekkel én nem foglalkozom. Mindenkinek nem tetszhetek.

– Az utcán járva kap közvetlen visszajelzéseket az emberektől?

– Sokan megállítanak, sokan írnak, kérdezik, hogy hogy bírjuk, mert nekik már elegük van a folyamatos sárdobálásból, a mocskolódásból. Sokan szeretnék visszakapni azt a nyugodt, vidám kisvárost, amilyen korábban volt Mohács. Teljesen megértem őket, én is így vagyok ezzel, de sajnos ez most rettentő messze van.