Kitálal a kirúgott mohácsi jegyző: Kovács Mirella tételesen cáfolja a vádakat

A lap először röviden összefoglalja, hogy milyen előzmények vezettek a mostanra kialakult helyzethez: az MSZP-s Csorbai Ferenc a fideszes Szekó József polgármester halála után adódó jogi lehetőségeit kihasználva, ellenjelölt híján lett polgármester a tavaly őszi önkormányzati választásokon, Csorbai annak ellenére vállalta el a tisztséget, hogy sokkal többen szavaztak ellene érvénytelen protestszavazatokkal, mint mellette érvényesen. A fideszes többségű képviselő-testület amint lehetett, feloszlatta magát, szeptember 27-én jöhet a mohácsi időközi választás.

A cikk szerint nem kell drámaszakkörre járni ahhoz, hogy észrevegyük, akár a napi sajtót olvasva: komoly feszültség gyülemlett fel a Duna-parti településen az önkormányzati választások közeledtével. Július végén például az MSZP-s polgármester azonnali hatállyal kirúgta Kovács Mirellát, Mohács jegyzőjét méltatlanság okán.

Első kör – méltatlanság

Csorbai Ferenc Kovács Mirella elbocsátása után viharos gyorsasággal tette közzé alábbi, a jegyző szerint „manipulatívan, a közhangulat befolyásolásának szándékával” megjelent üzenetét a Facebookon: „Az adatvédelmi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a jegyző asszony engedélye nélkül a felmentés indokairól tájékoztatást adjak. A jegyző asszony titoktartási kötelezettség alól felmentő engedélyét megkértem, aki a hozzájárulását nem adta meg. A jegyző asszony személyiségi jogait a törvény védi. Engedélye nélkül részletesebb tájékoztatást adni nem tudok. Mohács Város Polgármestereként részünkről hozzájárulok, hogy amennyiben a jegyző asszony meggondolná magát, a felmentése tartalmát közzé tegye, vagy amennyiben erre engedélyt ad, azt a város közzéteszi.”

Kovács Mirella szerint már eleve „egy munkajogviszonnyal kapcsolatban hozott munkáltatói döntés – akár megalapozott, akár nem – nyilvános közzététele (különösen jelen esetben, manipulatívan sugalmazva a munkajogi következménnyel sújtott köztisztviselő bűnösségét) semmiféleképpen nem tekinthető kulturált érintkezési formának, még kevésbé emberi méltóságot tiszteletben tartó bánásmódnak.” A jegyző szerint végső soron hidegvérű politikai számításról van szó, semmi másról.

„A méltatlanság a társadalomban kialakult általános megítélés, az általános erkölcsi és közfelfogás figyelembevételével azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy olyan magatartást tanúsítottam, amely méltatlanná tett a jegyzői tisztség ellátására, tehát vagy személyemben rejlik valamilyen olyan elítélendő jellemvonás, amely nem tesz méltóvá ezen tisztség betöltésére, vagy olyat cselekedtem, amely úgyszintén mélységesen elítélendő magatartás. A méltatlanság címén történő felmentés (hivatalvesztés) az legsúlyosabb munkajogi szankció. Talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy egy jegyző vonatkozásában az ilyen kijelentés azt is jelenti, hogy elveszíti a közbizalmat, a vele szemben tanúsított tisztelet is csorbul, és mivel a felmentésem országos hírű esemény lett, ezért jövőbeni elhelyezkedésem is ellehetetlenült, nemcsak jegyzőként, hanem általában a közszolgálatban” – mondta Kovács Mirella.

Másrészt, mint a bevezetőben szó esett róla, a jegyző azért tiltotta le a tájékoztatást a felmentés indokairól, mert alaptalannak tartja őket és meg akarta várni a munkaügyi per eredményét. Egyszerűnek tűnik, mint az egyszeregy. Vagy mégsem?

Második kör – hűtlen kezelés

A HVG oldalán aztán szeptember 2-án jelent meg egy névtelen, szerző nélküli cikk, az írásban már hűtlen kezelésről esik szó, mint a méltatlanság tartalmáról.

„Bár Kovács Mirella nem járult hozzá, hogy a város vezetése elmondhassa, mit takar a kirúgás okaként megjelölt »méltatlanság«, a hvg.hu birtokába jutott feljelentésből már ki lehet következtetni: eszerint nemrég tizenöt önkormányzati dolgozónak is olyan egy-kétmillió forintos nagyságrendű jutalmakat akartak kiosztani Mohácson bizonyos projektek menedzseléséért, amik már korábban lezárultak, így nem is lehetett velük semmi teendőjük. Az előrehozott választásra készülő város MSZP-s színekben győzött polgármestere, Csorbai Ferenc tételesen fel is sorolta a rendkívüli munkavégzésekként beírt kifizetésre szánt projekteket: köztük volt például a mohácsi bicikliút-hálózat bővítése, ami 2019-re már teljesen lezajlott, ugyanígy a mohácsi piacfejlesztés. A 38 tételt tartalmazó listán ugyanakkor több olyan projekt is szerepel, ami még nem zárult le.”

A cikk még megtoldotta önmagát pár baljóslatú sorral: „A hvg.hu kérdésére a rendőrség megerősítette, hogy augusztus 12-én hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást.” A jól hangzó vádaskodás Achilles-sarka, hogy Kovács Mirella elmondása szerint őt meg sem keresték a saját ügyében, pedig lett volna mit mondania. A következő kérdések merültek fel a jegyző szerepvállalásával kapcsolatban:

1. Ha ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség, akkor hogy merült fel Kovács Mirella neve?

2. Ha a rendőrség a nyomozást augusztus 12-én rendelte el, akkor miért csak a kampány „véghajrájában” került elő ez az információ?

3. Vajon honnan kerülhetett elő a feljelentés?

Ezeket a kérdéseket a portál Csorbai Ferencnek is feltette, de még nem kaptak választ. Ha kapnak, közlik. Kovács Mirellának viszont vannak válaszai, például a harmadik kérdésre: „Nyilvánvalóan Csorbaitól kapták az anyagot, aki a feljelentést tette, hiszen egyedül ő, és a hozzá kapcsolódók érdeke, hogy egy ilyen hír a köztudatba kerüljön, és nem másért, mint a választói akarat befolyásolásának a szándékával. Hónapok múlva, amikor a rendőrségi eljárást lezárják, és megállapítják a bűncselekmény hiányát, az akkor már hír értékkel nem rendelkezik, és a választás szempontjából addigra már indifferens.”